Budapest     2020-10-26   Csatlakozz hozzánk facebookon
Döntenünk kell Kína és az USA között 
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont

Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában

Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik

A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk

Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé

Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést? Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék

Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál

Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat

Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból

Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik

Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ

Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend

Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest

Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot

Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás

A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz

Ezt a kiindulópontot érteni vélem

Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk

Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is

Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik

Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé? Bartha Dániel: Alapvetően így van

A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat

Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja

Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak

Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett

Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni

Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd

Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így

Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni

Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben

Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek

Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson

Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál

Lehetséges ez? Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet

Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra

A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni

Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek

Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk

Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket

Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással

Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti? Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz

Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán

Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is

Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál

A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor

Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek

Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk

A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára

Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban

Lakosságcsere lesz ebből? Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok

Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el

Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben

És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra

Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány

Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki

És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában

Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat

Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet? Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet

Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd

Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal

Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP

Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni

Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak

Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani

Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja? Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen

A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok

Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján

Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások

Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok

A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk

Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül

Forrás: 444
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Tragédia: motorbalesetben meghalt az ismert magyar sportoló
A diákok üzentek Gulyásnak: Nem mellettük tüntetünk...
A szegényebb nyugdíjasok könnyen csalódhatnak a novemberi nyugdíjban
Magyar bank botrány: már huszonhat gyanúsított van
Újabb hét embert hallgattak ki a gyanúsítottként a több mint hatmilliárd forintos hűtlen kezelés ügyében - közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. Az ügyészség...
  
Szijjártó beavatkozik: Ne dönthessenek a kárpátaljai magyarokról a kárpátaljai magyarok nélkül
A határon túli magyaroknak minél többen ott kell lenniük az ukrajnai önkormányzati választáson, hogy ne dönthessenek a kárpátaljai magyarokról a kárpátaljai magyarok nélkül - írta a ...
  
Tarlós jó főpolgármester volt, sokkal jobb, mint Karácsony
Tarlós jó főpolgármester volt, sokkal jobb, mint Karácsony. Interjú.„Ön, a vidék hangja egyébként örül, hogy az óbudai mérnök helyett, akivel annyi konfliktusa volt, végre egy nyírs...
  
Németh Szilárd levél: Sok-sok évtized történelem hamisító elhallgatása és hazugsága után...
Szoboravatással emlékeztek meg Tóth Ilonáról, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőséről a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet udvarán október 22-én. Mint elhangzott: a ko...
  
Milliárdokkal segíti a Miniszterelnökség a Schmidt Mária vezette közalapítványt
Rengeteg pénz érkezett a „30 éve szabadon” emlékévre, az alapítvány hallgat a forrás felhasználásáról.Több tételben összesen 4,06 milliárd forintot küldött idén a Miniszterelnö...
  
Több százmilliós projekteket nyert el Mészáros - megállíthatatlan sikersztori
Két projektet is elnyert a Hortobágyi Nemzeti Parktól az Opus érdekeltségi körébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., összesen nettó 761 millió forint értékben – tette közzé a vá...
  
Semjén: Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjat adott volna az emberiségnek, mint a magyarság
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami kitü...
  
Orbán bedobta magát, negyven percen át kellett vitatkozni egyetlen szóról
Az október 16-i brüsszeli EU-csúcs második napján Orbán Viktor miniszterelnök lett a zárt ajtók mögött zajló vita egyik főszereplője – írja a 444 a birtokában lévő beszámoló alap...
  
Nyugdíj botrány: Jövőre a minimálbér alá csúszhat a nyugellátások átlaga a keleti megyénkben
50 ezer forint: ekkora a különbség a fővárosi és szabolcsi átlag között.Mint lapunk beszámolt arról, az Állami Számvevőszéknek a 2019-es évről szóló zárszámadási törvényhez ben...
  
Müller Cecília: Magyarország megfelel a WHO előírásainak, elegendő tesztet végzünk
Müller Cecília szerint egyelőre a meghozott intézkedéseket kell betartani, de szükség esetén az operatív törzs további szigorításokat hoz. Kiderült, itthon is fertőződtek újra betegek...
  
Táppénzt kaphatnak a tanárok, de igazolni kell, hogy az iskolában kapták el a fertőzést
A munkából betegség vagy karantén miatt kieső pedagógusok pótlása egyelőre nem okozott komolyabb fennakadást az iskolák, óvodák működésében – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az á...
  
Delhusa Gjon: Mentő érkezett hozzá, a kórházból jelentkezett be
Delhusa Gjon a kórházból jelentkezett be.Az énekesnek pozitív lett a koronavírustesztje, s a bejegyezése szerint az énekes nem érzi jól magát.„Hősies 10 nap után feladtam. Hívtam a men...
  
Eddig 256 milliót költöttünk Orbán utazásaira 2 év alatt
256 millió forintot költöttek az adófizetők pénzéből tavaly és idén szeptemberig Orbán Viktor miniszterelnök és stábjának közügyekben végzett utazásaira – derült ki a Népszava a...
  
Titkolja a rendőrség Szijjártó helikopterezésének költségeit
Az ORFK a Népszava közérdekű adatigénylésére sem árulta el, hogy mennyibe kerültek a kormánytagoknak, közöttük a védett személynek számító Szijjártónak biztosított helikopteres u...
  
Sokkoló videó: A forgalommal szemben száguldozott egy Suzukis az M6-oson
Életveszélyes mutatványt hajtott végre egy sofőr tegnap dél körül, az esetről videofelvétel is készült. Sokkoló felvétel került a bpiautosok.hu birtokába: tegnap délben forgalommal s...
  
Ujhelyi: a kormány elhallgatja az Európai Bizottság szociális konzultációját
A kormány elhallgatja az Európai Bizottság szociális konzultációját, amelyben november végéig várják az önkormányzatok, szakszervezetek, civilszervezetek és polgárok véleményét - mon...
  
Zacher Gábor: A járványkezelés jelenleg politikai kérdés Magyarországon, holott szakmainak kellene lennie
Szigorításokra lenne szükség a koronavírus-járvány miatt – erről beszélt az ATV Civil a pályán című műsorában Zacher Gábor. A toxikológus szerint a járványkezelés jelenleg politi...
  
A szegényebb nyugdíjasok könnyen csalódhatnak a novemberi nyugdíjban
Novemberben már az emelt összegű nyugdíj érkezik az érintettekhez. A szegényebb nyugdíjasok azonban könnyen csalódhatnak. Az 1,2 százalékos emelésnél ugyanis jóval magasabb áremelkedé...
  
Brutális gyilkosság: egy XIV. kerületi parkolóban végzett nagyapjával a férfi
A Fővárosi Főügyészség emberölés miatt emelt vádat. A vádirat szerint a 38 éves férfi, és nagyapja között 2018-ban féltékenységből adódó konfliktus alakult ki: a férfi úgy vél...
  
Menczer Tamás: A magyar kormány 150 invazív lélegeztetőgéppel segíti Csehországot
A magyar kormány 150 invazív lélegeztetőgéppel segíti Csehországot a koronavírus-járvány elleni védekezésben - mondta vasárnap Gödöllőn a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)...
  
Kijev: Budapest beavatkozott az ukrán választásba
A kijevi külügyminisztérium a választási folyamatba való közvetlen beavatkozással vádolta meg Budapestet vasárnap este kiadott nyilatkozatában, "kemény reakciót" helyezve kilátásba. A ...
  
A karanténbírság emeléséről dönt a parlament
Az Országgyűlés mai egynapos ülésén szigoríthatja a karanténszabályok megsértése miatti bírságolást.Az ülés 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, a képviselők ezt...
  
Nem boldog Amerika: megnyitott a budapesti Huawei-központ
Egyáltalán nem boldog Washington a Huawei múlt kedden megnyitott, budapesti K+F központja miatt. Az amerikai külügy az Indexnek küldött válaszában az áll: a magyar kormány egy kommunista d...
  
Karácsony: Szerdán visszavonjuk a budapesti maszkszabályokat
Szerdán a Fővárosi Önkormányzat visszavonja a budapesti maszkhasználatról szóló rendeletét – erősítette meg az Indexnek Karácsony Gergely főpolgármester. Az Index írta meg, hogy maga...
  
Eldurvult helyzet: Kijev kemény válaszlépéseket ígér mert Szijjártó beavatkozik Ukrajna belügyeibe
A kijevi külügyminisztérium a választási folyamatba való közvetlen beavatkozással vádolta meg Budapestet vasárnap este kiadott nyilatkozatában, "kemény reakciót" helyezve kilátásba.A t...
  
200 meccsen lépett pályára, amelyeken 74 gólt szerzett - meghalt a magyar focis legenda
Életének 71. évében elhunyt Branikovits László, a Ferencváros korábbi háromszoros bajnok futballistája.Branikovits 1967 és 1976 között 200 meccsen lépett pályára, amelyeken 74 gólt sz...
  
Ez lett a vége - satuféket nyomott előtte mert betartotta a sebességhatárt
Egy életre megtanulhatta egy kaposvári autós, hogy mennyire érdemes betartani a sebességkorlátozást, ha egy ideggyenge halad mögöttünk. A vétlen sofőr tragikus vétsége az volt, hogy egy ...
  
Drámai állapotba került Csepel fideszes polgármestere - az immunrendszere összeomlott
“Jelenleg azért vagyok jobban, mert kapok levegőt. Aki ezt nem élte át, az nem is nagyon tudja elképzelni, milyen érzés”- írja friss Facebook-posztjában Borbély Lénárd, Csepel polgár...
  
Mi történt? - három holttestet találtak a zalaszentmihályi horgásztónál
Három férfi holttestére bukkantak vasárnap a Zalaszentmihály melletti horgásztónál, a rendőrség közigazgatási eljárás keretében indított vizsgálatot – tájékoztatta Takács Tivadar...
  
Botrány: Nem árulja el a rendőrség Szijjártó helikopterezésének költségeit
Pintér Sándor belügyminiszter idén még nem használta a járművet, 2019-ben is csak két alkalommal.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminszter 2020-ban már hét alkalommal használt...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
TheTimes
Döntenünk kell Kína és az USA között
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont

Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában

Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik

A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk

Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé

Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést? Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék

Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál

Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat

Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból

Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik

Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ

Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend

Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest

Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot

Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás

A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz

Ezt a kiindulópontot érteni vélem

Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk

Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is

Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik

Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé? Bartha Dániel: Alapvetően így van

A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat

Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja

Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak

Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett

Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni

Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd

Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így

Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni

Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben

Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek

Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson

Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál

Lehetséges ez? Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet

Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra

A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni

Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek

Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk

Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket

Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással

Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti? Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz

Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán

Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is

Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál

A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor

Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek

Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk

A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára

Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban

Lakosságcsere lesz ebből? Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok

Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el

Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben

És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra

Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány

Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki

És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában

Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat

Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet? Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet

Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd

Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal

Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP

Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni

Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak

Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani

Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja? Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen

A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok

Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján

Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások

Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok

A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk

Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül

Forrás: 444
Tragédia: motorbalesetben meghalt az ismert magyar sportoló
A diákok üzentek Gulyásnak: Nem mellettük tüntetünk...
A szegényebb nyugdíjasok könnyen csalódhatnak a novemberi nyugdíjban
Nagyon ciki: Annyi volt a plágium a bukaresti rendőrakadémián, hogy visszavonták az intézmény akkreditációját
Magyar bank botrány: már huszonhat gyanúsított van
Szijjártó beavatkozik: Ne dönthessenek a kárpátaljai magyarokról a kárpátaljai magyarok nélkül
Tarlós jó főpolgármester volt, sokkal jobb, mint Karácsony
Németh Szilárd levél: Sok-sok évtized történelem hamisító elhallgatása és hazugsága után...
Milliárdokkal segíti a Miniszterelnökség a Schmidt Mária vezette közalapítványt
Több százmilliós projekteket nyert el Mészáros - megállíthatatlan sikersztori
Semjén: Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjat adott volna az emberiségnek, mint a magyarság
Orbán bedobta magát, negyven percen át kellett vitatkozni egyetlen szóról
Nyugdíj botrány: Jövőre a minimálbér alá csúszhat a nyugellátások átlaga a keleti megyénkben
Müller Cecília: Magyarország megfelel a WHO előírásainak, elegendő tesztet végzünk
Táppénzt kaphatnak a tanárok, de igazolni kell, hogy az iskolában kapták el a fertőzést
Delhusa Gjon: Mentő érkezett hozzá, a kórházból jelentkezett be
Eddig 256 milliót költöttünk Orbán utazásaira 2 év alatt
Titkolja a rendőrség Szijjártó helikopterezésének költségeit
Sokkoló videó: A forgalommal szemben száguldozott egy Suzukis az M6-oson
Ujhelyi: a kormány elhallgatja az Európai Bizottság szociális konzultációját
Zacher Gábor: A járványkezelés jelenleg politikai kérdés Magyarországon, holott szakmainak kellene lennie
A szegényebb nyugdíjasok könnyen csalódhatnak a novemberi nyugdíjban
Brutális gyilkosság: egy XIV. kerületi parkolóban végzett nagyapjával a férfi
Menczer Tamás: A magyar kormány 150 invazív lélegeztetőgéppel segíti Csehországot
Kijev: Budapest beavatkozott az ukrán választásba
A karanténbírság emeléséről dönt a parlament
Nem boldog Amerika: megnyitott a budapesti Huawei-központ
Karácsony: Szerdán visszavonjuk a budapesti maszkszabályokat
Eldurvult helyzet: Kijev kemény válaszlépéseket ígér mert Szijjártó beavatkozik Ukrajna belügyeibe
200 meccsen lépett pályára, amelyeken 74 gólt szerzett - meghalt a magyar focis legenda
Ez lett a vége - satuféket nyomott előtte mert betartotta a sebességhatárt
Drámai állapotba került Csepel fideszes polgármestere - az immunrendszere összeomlott
Mi történt? - három holttestet találtak a zalaszentmihályi horgásztónál
Botrány: Nem árulja el a rendőrség Szijjártó helikopterezésének költségeit
Negyedmilliárd forintot utazott el Orbán Viktor mindössze két év alatt
Nagy Feró: Kisebb pánikba estem, mégiscsak egy világjárványról beszélünk!
Azééé focimeccsek lesznek neeem?? - óriási poén videót töltöttek fel
Elképesztő: 45 percen át vitatkoztak Európa vezetői Orbánnal egyetlen szó miatt
Zacher szerint a járványkezelés jelenleg politikai kérdés Magyarországon
Az év botránya: Fideszes bulihelyet építettek a gyerekeknek kért uniós pénzből a DK szerint
Hivatalos: A magyar kormány 150 lélegeztetőgéppel segíti Csehországot
Kásler: Mindannyiunknak ki kell állnunk a székelyföldi magyarság jogaiért!
A 150 férőhelyes kiskunhalasi kórházban jelenleg több mint száztíz fertőzöttet kezelnek
Kásler döntött - újabb kórházakat jelölt ki
Szijjártó kiállt Orbán mellett: Elfogadhatatlan korcsnak nevezni a magyar demokráciát
Dúró Dóra nem hagyja magát: keményen visszaszólt