Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Elsöprő többséggel szavazta meg az Európai Parlament azt a határozattervezetet, amely vitatja a magyar jogállamiság javulását, és további aggályokat fogalmaz meg Magyarország soros elnökségével kapcsolatban is. A szövegben még a Magyar Péter-féle hangfelvétel is előkerül, mint az ügyészség befolyásolhatóságára tett bizonyíték, de a szuverenitásvédelmi törvény (és hivatal), valamint az Integritás Hatóság sem tetszik túlzottan az EP-nek. A Kúria és a Bírósági Tanács függetlenségét sem látják megalapozottnak.
Tervezetet adott be az Európai Parlament, miután megszavazták, hogy Magyarországon a jogállamiság ugyan javul néhány helyen, de még nagyon messze van az elvárt szinttől. Az állásfoglalás végleges szövegét 399 igen, 117 nem és 28 tartózkodás mellett egyértelműen elfogadták, amely alapjában véve leginkább a „hetes cikkelyről” szól, amelyet 2018-ban kezdeményezett először az EP. Az eljárás jelenlegi szakaszában ugyan felfüggeszthetne a Tanács bizonyos uniós jogokat, viszont azt kérik, hogy lépjenek a következő fázisba, és „a végrehajtásra vonatkozó határidőket tartalmazó konkrét ajánlások kiadása révén javítsák a helyzetet”.
A tervezet szerint a Kúria még nem független, az „ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába” politikailag beavatkoznak, valamint az Országos Bírói Tanácsra is nyomást gyakorolnak, tehát a függetlenség ott is minimum megkérdőjelezhető. A 27 mérföldkőből, amelyet a magyar kormánynak teljesítenie kéne a lehívható források befagyasztásának feloldásához, négy igazságügyi, amelyhez 22 milliárd euró lehívása kapcsolódik. A decemberben feloldott 10,2 milliárd miatt amúgy az Európai Parlament perre megy az Európai Bizottság ellen, és határozottan javasolja, „hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak” – írják az állásfoglalásban.
Legutóbbival Magyar Péter bizonyos hangfelvételére utalnak, amellyel azt állítja a Tisza Párt alelnöke, hogy
Schadl György „Rogán Antal propagandaminiszter embere volt”.
A kormány már a meggyanúsítás és az őrizetbe vétel előtt tudott arról, hogy büntetőeljárás és titkos megfigyelés zajlik, és erről Völner Pált is tájékoztatták. „Azt, hogy konkrétan ki mit tudott, és ki kit tájékoztatott, nem tudtam elmondani.”
Rogán Antal és/vagy Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták, átírták, megmásították az ügyészségi iratokat.
Az állásfoglalás egyébként elítéli a szuverenitásvédelmi törvényt is, mert uniós szabályokat és demokratikus normákat sért, és utasítja a kormányt, hogy „haladéktalanul helyezze hatályon kívül a törvényt”. De „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányát is firtatja, felrója a média túlzott befolyásolását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és média elleni „lehetséges vizsgálatait” sem nézi jó szemmel.
Nem kéne Magyarország tanácselnöknek sem
Újra előkerül benne az az aggodalom is, hogy Magyarország nem lesz képes hitelesen vezetni az Európai Tanácsot, főleg egy „ilyen fontos időszakban”, úgyhogy megismételte, „kész intézkedéseket hozni, hogy megvédje az Unió hitelességét”. A tervezet „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának, és elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját.”
Ismételten felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e forrásoktól, amint azt a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet előírja
– tehát az a javaslat, hogy „találjon módot az uniós források helyi és regionális önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül történő elosztására”, amennyiben az érintett kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban. Mivel az EP-nek közvetlenül nincs beleszólása a források elosztásába és a jogállamisági eljárásba, ezért maximum javaslatokat tehet – mint ahogy tesz is – a Bizottságnak és a Tanácsnak, amelyek a választások után újjáalakulnak, ezért nem tudni, hogy mi lesz az állásfoglalás sorsa és hatása.
Érkeznek a reakciók mindkét oldalról
Zsigmond Barna Pál az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese közösségi oldalán reagált, miszerint „folytatódik Brüsszel jogállamisági szappanoperája: a háborúpárti baloldali EP-képviselők újabb politikai támadást intéztek Magyarország ellen”.
A háborúpárti brüsszeliták egyszerűen nem tudnak leállni
– írja, és hozzáteszi, hogy ez a 11. határozat a magyarok ellen, ahelyett, hogy a valódi problémákkal foglalkoznának: gazdatüntetések, háború, megélhetési gondok. Véleménye szerint ez csak egy újabb „hazug lejáratás”, pedig a probléma forrása Brüsszel, amelyet majd június 9-e után megreformálnak.
Donáth Anna, a Momentum elnöke szintén a közösségi oldalán írt néhány sort az EP legújabb jogállamisági határozatáról, amelyet liberális oldalról ő terjesztett be, a végleges szövegbe pedig három módosítása is bekerült, amelyek alapján az EP
arra kéri a Bizottságot, hogy ismét fagyasszák be az EU-s pénzek kifizetését, amíg nem biztosított a pénzek átlátható elköltése,
a magyar szuverenitásvédelmi törvény felfüggesztését kéri az Európai Unió Bíróságán keresztül,
mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar kormánynak csatlakoznia kelljen az Európai Ügyészséghez.
„Az tényleg abszurd, hogy az Európai Unió pénzéből folyik az ország putyinizálódása” – véli a politikus, majd hozzáteszi, hogy üdvözli azt a kezdeményezést, hogy az önkormányzatok közvetlenül kapják meg a forrásokat. „Amióta elzárultak a pénzcsapok, azóta a Fidesz-világ meg van zavarodva, és a koncon marakodnak” – írja, majd hozzáteszi, hogy folytatják a munkát, és nem hagyják, hogy újra elsikkasszák az uniós forrásokat.
|
Magyarország 
