Kezdőlap   Budapest     2020-08-07   Csatlakozz hozzánk facebookon
Sokmilliárdos veszteség hullik az állam nyakába, ha megveszi Mészároséktól a Mátrai Erõmûvet! 
Hacsak addig valami csoda nem történik, nincs sok esély arra, hogy a Mátrai Erõmû a 2020-as évektõl kezdve évi több milliárd forintos veszteség termelése nélkül tudjon mûködni.

Mindez azért különösen aktuális, mert Mészáros Lõrinc tõzsdei cége, az Opus Global nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a céggel arról, hogy megvásárolná az ország második legnagyobb erõmûvét.

Arra a kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erõmûvet venni, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a kormány sajtótájékoztatóján, hogy az erõmû nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erõmû Zrt. 2018-ban a hivatalos beszámolója szerint valójában 817 milliós veszteséget termelt, az adózás elõtt eredménye lett pozitív, 795 millió forint.

Ráadásul a 817 milliós veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze, tehát az erõmûhöz tartozó napelempark decemberi eladása nélkül jóval nagyobb lett volna a veszteség. Igaz, még ez a veszteség is kisebb, mint a 2017-es, amikor 9 milliárdos mínusszal zárta az évet a cég.

A közgyûlés mindenesetre úgy döntött a veszteséges mûködés ellenére, hogy fizet 11,2 milliárd forint osztalékot, méghozzá az 57 milliárdos eredménytartalék terhére. Ez az eredménytartalék a korábbi években jött össze, amikor a korábbi német tulajdonos, az RWE az erõmû méregdrága modernizációjához szükséges beruházásokra tett félre, egyébként teljesen racionális módon. Az osztalékfizetést a közgyûlés az erõmû pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint a vezetés optimizmusával indokolta.

Mészáros Lõrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erõmû 73 százalékát, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került. Ezzel szinte rögtön nyerõbe kerültek a vásárlással, hiszen az RWE részvénycsomagját mindössze 5,9 milliárd forintért vették még 2017 végén.

Az Opus Global 2018-as konszolidált beszámolójában még bizakodó volt az erõmûben rejlõ üzleti lehetõségeket illetõen, ezért is tûnhet meglepõnek, hogy most mégis eladják. A beszámolóban a tervek között szerepelt az energiatárolásába és a hálózat szabályozásába tervezett befektetés, amivel a résztulajdonos szerint

“a társaság megõrizheti a piaci pozícióját, árbevételi szintjét és személyzete jelentõs hányadát is”.

Az Opus az április végén leadott jelentés szerint abban is bízott, hogy az EU komoly pénzeket ad majd “a szénalapú termelés visszafejlesztésébõl eredõ hatások mérséklésére mind az ellátásbiztonság fenntartására”. A legfrissebb hírek alapján azonban ezeknek az uniós pénzeknek a sorsa elég bizonytalan. A Politico nemrég éppen arról írt cikket, hogy Németország elszipkázná Kelet-Európától az átállást segítõ forrásokat.

A bizonytalan EU-s pénzek mellett azonban legalább két oka is van annak, ami alapján nagyon nem tûnik valószínûnek, hogy az erõmû évek óta zsugorodó árbevétele nõni kezdjen, vagy jelentõsebb beruházás nélkül nyereségessé válik az erõmû gazdálkodása.

Az egyik ok az, hogy az elmúlt két évben tetszhalott állapotából életre kelt az EU klímavédelmi rendszere, és egy 2017-es uniós reform és a melegebb nyarak miatt nõtt a karbonkvóta ára. Arról már eddig is lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy az üzlet idõzítésének köze lehet a szén-dioxid-kvóta drágulásához. Csakhogy az erõmû céges beszámolóit átböngészve az is kiderül, hogy az erõmû a volt német tulajdonossal kötött kedvezõ ügyletnek köszönhetõen 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jut hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Ezzel milliárdokat tudott spórolni.

Ezeknek a kvótáknak az ára azonban nagyjából az ötszörösére nõtt azóta. Ezért a kvóták beszerzése évi több tízmilliárd forintos többletkiadást jelenthet az erõmûnek 2021-tõl kezdve. Ezt már akkor is tudni lehetett, amikor 2019 elején a közgyûlés osztalékfizetés mellett döntött az eredménytartalék terhére.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük. Így a kvótaárak emelkedése egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat. Valójában

a veszteség már az utóbbi években is jóval nagyobb lett volna, ha az erõmû vezetése nem kötött volna egy nagyon elõnyös szerzõdést a volt német tulajdonossal.

A Mátrai Erõmû Zrt. 2016-os beszámolója alapján az erõmû egy korábban kötött szerzõdés keretében 2017 és 2020 között minden évben elég nagy mennyiségben kapott és kap kvótákat a német RWE Supply & Trading GMBH-tól. Bár a mennyiség változó, évi 6244 és 2800 kilotonna között alakul, és az elõre meghatározott tonnánkénti egységár nagyon kedvezõ: 5,31 és 6,85 euró között mozog.

Tavaly például 5020 kilotonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótát kapott így az erõmû a németektõl tonnánként 6,62 eurós áron, miközben a piaci átlagár 2018 egészében 16 euró volt. Idén pedig 2800 kilotonna kibocsátására feljogosító kvótát kap az erõmû decemberben tonnánként 6,85 eurós áron, miközben a piacon ezt idén átlagosan csaknem 25 euróért lehetett volna megvenni.

Azt önmagában a beszámolók alapján nehéz megbecsülni, hogy évente mennyi pénzt spórolt ezzel az erõmû, ugyanis a kvótákat nem kell feltétlenül egybõl felhasználni, szét is lehet osztani az évek között. A kvótagazdálkodást átlátó iparági forrásunk szerint ilyen helyzetben az jellemzõ, hogy a kvóták egy részét lekötött kvótákból fedezik, másik részüket piaci áron veszik.

Viszont ha egy hozzávetõleges becslés kedvéért feltételezzük, hogy a 2018-ban átlagosan üzemben tartott 500 megawatt teljesítmény termelvényét teljes egészében olcsó kvótával fedezték, akkor az akkori euró/forint árfolyamon átváltva nagyjából 10 milliárd forintos költség jön ki. Tehát nagyjából az árbevétel hetedét vitte el a környezetvédelmi adó.

Ha feltételezzük, hogy 2021-ben, a szerzõdés lejárta után az erõmûnek piaci, 25 euró/tonnás áron kellene fedeznie a nagyjából 500 MW-os teljesítmény által megtermelt áramot, akkor ehhez képest egész brutális összeg jön ki: 330-as euró/ forint árfolyammal 41,25 milliárd forint, ami több mint a 2018-as árbevétel fele.

Ha tehát addig valahogyan nem sikerül kedvezõbb áron kvótát venni, vagy a kvóták árfolyama nem esik össze, ez a költség már önmagában vastagon veszteségessé teheti az erõmû mûködését.

Persze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fõ célja, hogy végeredményben olyan szintre emelje az adókat, hogy a szénerõmûvek ne legyenek gazdaságosan fenntarthatók.

Ezeket a költségeket ugyan valamelyeset csökkentheti, hogy két 100 megawattos széntüzelésû blokkot 2021. végén a terv szerint leállítanak. A másik három szenes blokkot 2029-ig állítanák le a terv szerint. 2029 után már csak két gáztüzelésû blokk és a naperõmû mûködne, amiknek így együtt nem haladja meg a teljesítménye bármelyik széntüzelésû blokkét. Csakhogy a Mátrai Erõmû Zrt.-nek az engedélyek kifutása utáni idõszakra vonatkozóan bányabezárási és erõmûbontási kötelezettsége van. Ha tehát a szennyezõ blokkok bezárásával spórol az erõmû a kvótákon, a másik oldalon jelentõs pluszköltség keletkezik ebbõl a kötelezettségbõl.

Az Opus Global márciusi tájékoztató anyaga feltételes módban úgy fogalmaz, hogy ha a leszerelésre és bányabontásra félretett pénz (nagyjából 20 milliárd forint) nem fedezi a rekultiváció költségeit, az “negatívan hathat ki a cégcsoport eredményességére”. Ez a kvóták elszálló költségén kívül még egy kockázat, ami az új tulajdonos pénztárcájából húzhat ki többletforrásokat. És a gazdasági realitások alapján az sem tûnik biztosnak, hogy a maradék három szenes blokkot érdemes lesz 2029-ig mûködtetni.

Arról már nem is beszélve, hogy a Napi.hu cikke szerint az erõmû potenciális teljesítményét az is visszafogja, hogy a blokkok régiek, ami miatt egyre gyakrabban kell õket karbantartás miatt kivonni az áramtermelésbõl.

Az Opus Nyrt-t megkerestük kérdéseinkkel, a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A Mátrai Erõmû idén a magyarországi áramtermelés nagyjából tizedét, az elmúlt öt évben átlagosan pedig az ötödét adta. Ezért valószínûleg az állam ellátásbiztonsági okok miatt azt szeretné, hogy valamilyen formában továbbra is üzemeljen majd. Erre két opció van: vagy a kvótaköltség elszállása miatt méregdrága szenes áramtermelés, vagy az erõmû modernizációja, ami viszont szintén hatalmas költségeket jelent.

Az állam csak akkor segíthet be ebben, ha tulajdonossá válik, máskülönben az állami segítség tiltott állami támogatásnak számítana. Bármelyik is lesz a választás, mindkét lehetõség esetén óriási a kockázata, hogy mindez nagyon sokba fog kerülni az adófizetõknek.

Forrás: G7
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
Nem akárkivel fogott új vállalkozásba Mészáros Lőrinc
Botrány: Lemondott Pilismarót képviselő-testülete
A testület a bányanyitás miatt kialakult helyzettel indokolta lemondását A polgármester már korábban felállt Rendkívüli ülést tartott és lemondott csütörtökön Pilismarót képviselő...
  
Találtak két fertőzöttet a siófoki kórházban
Az intézményben megkezdődött a kontaktkutatás Két ember koronavírus-tesztje hozott pozitív eredményt a Siófoki Kórház-Rendelőintézet belgyógyászati osztályán: egy ott ápolt betegé ...
  
Évi 6,6 millióért kér tanácsot pajtásától Demeter Szilárd
6,6 millió forintot fizet a Petőfi Irodalmi Múzeum a Doutdes Bt-nek stratégiai „tanácsadó tevékenységért” 2020-ban - derül ki az intézmény honlapján közzétett idei szerződéslist...
  
Magyarország: Éhségsztrájkba kezdtek kiutasított külföldiek
„52 külföldi fogvatartott többsége ma éhségsztrájkba kezdett a nyírbátori idegenrendészeti fogdán” - írja a Magyar Helsinki Bizottság a szervezet Facebook-oldalán Hozzáteszik: nem b...
  
Gulyás: Karácsony Gergely elvesztette a higgadtságát
"Gyenge csapatnak is lehet szurkolni," drukkol a kormány a fővárosnak a Lánchíd-felújításához, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délelőtti sajtótájékoztatój...
  
Müller Cecília a határkerítésnél: illegális migrációról beszélt
Közös sajtótájékoztatót tartott az országos rendőrfőkapitány-helyettessel Müller Cecília Röszkénél, a szerb-magyar határon fekvő kerítésnél csütörtök délelőtt Miután Halmosi ...
  
Brutálisan összeverte a barátnőjét az erdélyi magyar egyetem egyik tanársegédje
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának munkaközössége közölte, hogy megdöbbentek, amikor megtudták, hogy a kar egyik oktatója „súlyosan bántalmazott egy vele ism...
  
Winkler Róbert: Most már mi is a csicskamédiához tartozunk
Winkler Róbert remek vlogja különkiadással jelentkezett Kivételesen nem sörökről vagy járművekről, utazásról osztotta az észt, hanem arra válaszolt, hogy szerinte mi történt az orszá...
  
Mutatjuk Boldog István törvényjavaslatát
Három radikális törvényjavaslatot tett le a Fidesz-frakció asztalára Boldog István A kormánypárt költségvetési csalással gyanúsított országgyűlési képviselője a Mezőtúri Városi ...
  
Kiderült miért vittek el bilincsben egy nőt a rendőrök egy budapesti kávézóból
Váratlan eseménysor zavarta meg Újlipótváros békés miliőjét kedd késő délután A Pozsonyi úti Briós kávézó teraszánál egy megjelenésében kulturált benyomást keltő, 40-50 év k...
  
Kigyulladt a brüsszeli World Trade Center
Tűz ütött ki a brüsszeli World Trade Center (WTC) toronyháza egyik technikai helyiségében délután, a felújítás alatt álló épületben néhány munkáson kívül mások nem voltak, a tűz...
  
Medián: hiába fújja fel a kormány a Lánchíd-ügyet, Karácsonyt ma is megválasztanák főpolgármesternek
Ha most vasárnap lennének a választások, Karácsony Gergely ismét főpolgármester lenne. A Medián kutatása szerint Karácsony Gergely főpolgármester előnye 4 százalékpont, 35:31 ará...
  
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
„Több mint 5 milliárd forintból legalább 150 raktárkoncert létrejöttét támogatjuk, ahol a hazai könnyűzenei élet szereplői profi technika és saját stábjuk segítségével játszhatj...
  
39 milliárd forintot kap műemlékfelújításra a veszprémi érsekség a kormánytól
Veszprém 2018 végén nyerte el az Európa kulturális fővárosa 2023 címet, a programot koordináló kormánybiztossá a város volt képviselőjét, Navracsics Tibor korábbi uniós biztost, volt...
  
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Azt közölték, hogy menekültek egy csoportja jogellenesen próbált bejutni az országba, többen a határkerítésre is felmásztak, és kövekkel dobálták a rendőröket. Csaknem száz menekü...
  
Döbbenetes dolgot állít az édesanya: Halálra éheztették az otthonban a kislányomat...
Nincs annál nagyobb fájdalom, mint amikor egy szülőnek kell eltemetnie a gyermekét. Ha pedig még azt is tudja, hogy a halála előtt szenvednie kellett a szeme fényének, azt talán ki sem lehe...
  
Falus Ferenc nagyon kiakadt a kormányra
Az Egyesült Államokban 2017-ben 61000-en haltak meg szezonális influenzában, a koronavírusnak most 143000 halottja van, és még nincs vége. Erről Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos bes...
  
Szijjártó: A kormány 1 millió eurót küld gyorssegélyként a Maronita Katolikus Egyháznak
A külgazdasági és külügyminiszter telefonon fejezte ki együttérzését libanoni kollégájának, akivel most beszélt először. "Az imént beszéltem telefonon Charbel Wehbe libanoni külüg...
  
Hányszor 500 ember volt a Bagossy Brothers Company siófoki koncertjén?
Egy (két) olvasónk hívta fel a figyelmet a népszerű zenekar Plázs-béli koncertjére, amelyet mi is közönségünk figyelmébe ajánlottunk nemrég A koncert július 25-én volt, nem mintha an...
  
Néhány hét múlva kiderül, lesz-e és mennyi nyugdíjkiegészítés
Néhány hét múlva kiderül, lesz-e és mennyi nyugdíjkiegészítés A Központi Statisztikai Hivatal a minap közölte a keresetek alakulását az idén január és május közötti időszakra, a ...
  
Rossz hír az utazni készülőknek, nem lesz könnyű hazajönni
Nem lesz könnyű hazajönni a nyaralásból Az országos tisztifőorvos határozata alapján Spanyolországot a zöldből átsorolták a sárga zónába a járványügyi skálán Ez azt jelenti, hogy...
  
Meglódultak a számaink: 33 új beteg és egy új áldozat
Az elhunytak száma ezzel elérte a 600-at 33 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4597 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek ...
  
Nem akárkivel fogott új vállalkozásba Mészáros Lőrinc
Újabb társasággal gyarapodott júliusban Mészáros Lőrinc céghálója - vettük észre a cégkivonatokban Nyáron, a karanténból való kiszabadulás idején is zajlott az élet a volt felcsút...
  
Kiakadt Kiszel Tünde lánya, nekiment a rosszindulatú kommentelőknek
Kiáll magáért a rosszindulatú kommentelőkkel szemben Kiszel Tünde 19 éves lánya páratlan szépség, aki előtt ragyogó modell karrier áll Az Instagramra feltöltött fotóinak többsége t...
  
Koncertjén bántalmazott egy nőt a magyar celeb, most közmunkára ítélték
Budapest — 312 óra közmunkára ítélte a bíróság Demeter Mihályt (30), művésznevén Missht Az előadó 2018 decemberében egy budapesti szórakozóhelyen bántalmazott egy nőt, aki bár ne...
  
Lottómilliomosból lett hajléktalan Zsolt
Taszár — A milliomos Zsolti Csak így hívják a helyiek a két éve hajléktalan Varga Zsoltot (44), akit a minap a sorstársai agyba-főbe vertek, de úgy, hogy rohammentő száguldott vele a kap...
  
Halálra éheztették az otthonban a kislányomat - állítja a magyar édesanya
Budapest — Nincs annál nagyobb fájdalom, mint amikor egy szülőnek kell eltemetnie a gyermekét Ha pedig még azt is tudja, hogy a halála előtt szenvednie kellett a szeme fényének, azt talán...
  
Egy összevert nő erőszakkal vádolja a magyar sztárt
Kulcsár Edina és férje is fél attól, hogy a zaklató megtalálja új lakhelyüket Rendkívül ijesztő helyzetbe került Szabó András Csuti (35), akiről egy ismeretlen nő azt állítja, az ü...
  
Mentő vitte el Kandász Andreát a TV2 főzőműsorának stúdiójából
Majdnem tragédiába fulladt egy forgatás, amikor súlyosan megsérült a műsorvezető Kandász Andrea és Cseke Katinka egy párosként küzdöttek a MasterChef VIP 2 műsorában, ahol 15 perc áll...
  
Karácsony: Egy felcsúti vacsorán dőlhet el, mennyibe fog kerülni a Lánchíd felújítása
A főpolgármester szerint döntésével a Közbeszerzési Hatóság csak a versenyt szűkíti A hatóság elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályok alkalmazása nem fakultatí...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Sokmilliárdos veszteség hullik az állam nyakába, ha megveszi Mészároséktól a Mátrai Erõmûvet!
Hacsak addig valami csoda nem történik, nincs sok esély arra, hogy a Mátrai Erõmû a 2020-as évektõl kezdve évi több milliárd forintos veszteség termelése nélkül tudjon mûködni.

Mindez azért különösen aktuális, mert Mészáros Lõrinc tõzsdei cége, az Opus Global nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a céggel arról, hogy megvásárolná az ország második legnagyobb erõmûvét.

Arra a kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erõmûvet venni, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a kormány sajtótájékoztatóján, hogy az erõmû nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erõmû Zrt. 2018-ban a hivatalos beszámolója szerint valójában 817 milliós veszteséget termelt, az adózás elõtt eredménye lett pozitív, 795 millió forint.

Ráadásul a 817 milliós veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze, tehát az erõmûhöz tartozó napelempark decemberi eladása nélkül jóval nagyobb lett volna a veszteség. Igaz, még ez a veszteség is kisebb, mint a 2017-es, amikor 9 milliárdos mínusszal zárta az évet a cég.

A közgyûlés mindenesetre úgy döntött a veszteséges mûködés ellenére, hogy fizet 11,2 milliárd forint osztalékot, méghozzá az 57 milliárdos eredménytartalék terhére. Ez az eredménytartalék a korábbi években jött össze, amikor a korábbi német tulajdonos, az RWE az erõmû méregdrága modernizációjához szükséges beruházásokra tett félre, egyébként teljesen racionális módon. Az osztalékfizetést a közgyûlés az erõmû pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint a vezetés optimizmusával indokolta.

Mészáros Lõrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erõmû 73 százalékát, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került. Ezzel szinte rögtön nyerõbe kerültek a vásárlással, hiszen az RWE részvénycsomagját mindössze 5,9 milliárd forintért vették még 2017 végén.

Az Opus Global 2018-as konszolidált beszámolójában még bizakodó volt az erõmûben rejlõ üzleti lehetõségeket illetõen, ezért is tûnhet meglepõnek, hogy most mégis eladják. A beszámolóban a tervek között szerepelt az energiatárolásába és a hálózat szabályozásába tervezett befektetés, amivel a résztulajdonos szerint

“a társaság megõrizheti a piaci pozícióját, árbevételi szintjét és személyzete jelentõs hányadát is”.

Az Opus az április végén leadott jelentés szerint abban is bízott, hogy az EU komoly pénzeket ad majd “a szénalapú termelés visszafejlesztésébõl eredõ hatások mérséklésére mind az ellátásbiztonság fenntartására”. A legfrissebb hírek alapján azonban ezeknek az uniós pénzeknek a sorsa elég bizonytalan. A Politico nemrég éppen arról írt cikket, hogy Németország elszipkázná Kelet-Európától az átállást segítõ forrásokat.

A bizonytalan EU-s pénzek mellett azonban legalább két oka is van annak, ami alapján nagyon nem tûnik valószínûnek, hogy az erõmû évek óta zsugorodó árbevétele nõni kezdjen, vagy jelentõsebb beruházás nélkül nyereségessé válik az erõmû gazdálkodása.

Az egyik ok az, hogy az elmúlt két évben tetszhalott állapotából életre kelt az EU klímavédelmi rendszere, és egy 2017-es uniós reform és a melegebb nyarak miatt nõtt a karbonkvóta ára. Arról már eddig is lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy az üzlet idõzítésének köze lehet a szén-dioxid-kvóta drágulásához. Csakhogy az erõmû céges beszámolóit átböngészve az is kiderül, hogy az erõmû a volt német tulajdonossal kötött kedvezõ ügyletnek köszönhetõen 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jut hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Ezzel milliárdokat tudott spórolni.

Ezeknek a kvótáknak az ára azonban nagyjából az ötszörösére nõtt azóta. Ezért a kvóták beszerzése évi több tízmilliárd forintos többletkiadást jelenthet az erõmûnek 2021-tõl kezdve. Ezt már akkor is tudni lehetett, amikor 2019 elején a közgyûlés osztalékfizetés mellett döntött az eredménytartalék terhére.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük. Így a kvótaárak emelkedése egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat. Valójában

a veszteség már az utóbbi években is jóval nagyobb lett volna, ha az erõmû vezetése nem kötött volna egy nagyon elõnyös szerzõdést a volt német tulajdonossal.

A Mátrai Erõmû Zrt. 2016-os beszámolója alapján az erõmû egy korábban kötött szerzõdés keretében 2017 és 2020 között minden évben elég nagy mennyiségben kapott és kap kvótákat a német RWE Supply & Trading GMBH-tól. Bár a mennyiség változó, évi 6244 és 2800 kilotonna között alakul, és az elõre meghatározott tonnánkénti egységár nagyon kedvezõ: 5,31 és 6,85 euró között mozog.

Tavaly például 5020 kilotonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótát kapott így az erõmû a németektõl tonnánként 6,62 eurós áron, miközben a piaci átlagár 2018 egészében 16 euró volt. Idén pedig 2800 kilotonna kibocsátására feljogosító kvótát kap az erõmû decemberben tonnánként 6,85 eurós áron, miközben a piacon ezt idén átlagosan csaknem 25 euróért lehetett volna megvenni.

Azt önmagában a beszámolók alapján nehéz megbecsülni, hogy évente mennyi pénzt spórolt ezzel az erõmû, ugyanis a kvótákat nem kell feltétlenül egybõl felhasználni, szét is lehet osztani az évek között. A kvótagazdálkodást átlátó iparági forrásunk szerint ilyen helyzetben az jellemzõ, hogy a kvóták egy részét lekötött kvótákból fedezik, másik részüket piaci áron veszik.

Viszont ha egy hozzávetõleges becslés kedvéért feltételezzük, hogy a 2018-ban átlagosan üzemben tartott 500 megawatt teljesítmény termelvényét teljes egészében olcsó kvótával fedezték, akkor az akkori euró/forint árfolyamon átváltva nagyjából 10 milliárd forintos költség jön ki. Tehát nagyjából az árbevétel hetedét vitte el a környezetvédelmi adó.

Ha feltételezzük, hogy 2021-ben, a szerzõdés lejárta után az erõmûnek piaci, 25 euró/tonnás áron kellene fedeznie a nagyjából 500 MW-os teljesítmény által megtermelt áramot, akkor ehhez képest egész brutális összeg jön ki: 330-as euró/ forint árfolyammal 41,25 milliárd forint, ami több mint a 2018-as árbevétel fele.

Ha tehát addig valahogyan nem sikerül kedvezõbb áron kvótát venni, vagy a kvóták árfolyama nem esik össze, ez a költség már önmagában vastagon veszteségessé teheti az erõmû mûködését.

Persze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fõ célja, hogy végeredményben olyan szintre emelje az adókat, hogy a szénerõmûvek ne legyenek gazdaságosan fenntarthatók.

Ezeket a költségeket ugyan valamelyeset csökkentheti, hogy két 100 megawattos széntüzelésû blokkot 2021. végén a terv szerint leállítanak. A másik három szenes blokkot 2029-ig állítanák le a terv szerint. 2029 után már csak két gáztüzelésû blokk és a naperõmû mûködne, amiknek így együtt nem haladja meg a teljesítménye bármelyik széntüzelésû blokkét. Csakhogy a Mátrai Erõmû Zrt.-nek az engedélyek kifutása utáni idõszakra vonatkozóan bányabezárási és erõmûbontási kötelezettsége van. Ha tehát a szennyezõ blokkok bezárásával spórol az erõmû a kvótákon, a másik oldalon jelentõs pluszköltség keletkezik ebbõl a kötelezettségbõl.

Az Opus Global márciusi tájékoztató anyaga feltételes módban úgy fogalmaz, hogy ha a leszerelésre és bányabontásra félretett pénz (nagyjából 20 milliárd forint) nem fedezi a rekultiváció költségeit, az “negatívan hathat ki a cégcsoport eredményességére”. Ez a kvóták elszálló költségén kívül még egy kockázat, ami az új tulajdonos pénztárcájából húzhat ki többletforrásokat. És a gazdasági realitások alapján az sem tûnik biztosnak, hogy a maradék három szenes blokkot érdemes lesz 2029-ig mûködtetni.

Arról már nem is beszélve, hogy a Napi.hu cikke szerint az erõmû potenciális teljesítményét az is visszafogja, hogy a blokkok régiek, ami miatt egyre gyakrabban kell õket karbantartás miatt kivonni az áramtermelésbõl.

Az Opus Nyrt-t megkerestük kérdéseinkkel, a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A Mátrai Erõmû idén a magyarországi áramtermelés nagyjából tizedét, az elmúlt öt évben átlagosan pedig az ötödét adta. Ezért valószínûleg az állam ellátásbiztonsági okok miatt azt szeretné, hogy valamilyen formában továbbra is üzemeljen majd. Erre két opció van: vagy a kvótaköltség elszállása miatt méregdrága szenes áramtermelés, vagy az erõmû modernizációja, ami viszont szintén hatalmas költségeket jelent.

Az állam csak akkor segíthet be ebben, ha tulajdonossá válik, máskülönben az állami segítség tiltott állami támogatásnak számítana. Bármelyik is lesz a választás, mindkét lehetõség esetén óriási a kockázata, hogy mindez nagyon sokba fog kerülni az adófizetõknek.

Forrás: G7
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
Nem akárkivel fogott új vállalkozásba Mészáros Lőrinc
Oltás: Gulyás nem árulta el, mely céggel vagy cégekkel szerződtek le
Botrány: Lemondott Pilismarót képviselő-testülete
Találtak két fertőzöttet a siófoki kórházban
Évi 6,6 millióért kér tanácsot pajtásától Demeter Szilárd
Magyarország: Éhségsztrájkba kezdtek kiutasított külföldiek
Gulyás: Karácsony Gergely elvesztette a higgadtságát
Müller Cecília a határkerítésnél: illegális migrációról beszélt
Brutálisan összeverte a barátnőjét az erdélyi magyar egyetem egyik tanársegédje
Winkler Róbert: Most már mi is a csicskamédiához tartozunk
Mutatjuk Boldog István törvényjavaslatát
Kiderült miért vittek el bilincsben egy nőt a rendőrök egy budapesti kávézóból
Kigyulladt a brüsszeli World Trade Center
Medián: hiába fújja fel a kormány a Lánchíd-ügyet, Karácsonyt ma is megválasztanák főpolgármesternek
Hatalmas gázsit kap a kormánytól Demjén Rózsi, a Tankcsapda, Tóth Gabi és Balázs Fecó
39 milliárd forintot kap műemlékfelújításra a veszprémi érsekség a kormánytól
Rendőrség: Közel száz menekült akart erőszakosan betörni az országba
Döbbenetes dolgot állít az édesanya: Halálra éheztették az otthonban a kislányomat...
Falus Ferenc nagyon kiakadt a kormányra
Szijjártó: A kormány 1 millió eurót küld gyorssegélyként a Maronita Katolikus Egyháznak
Hányszor 500 ember volt a Bagossy Brothers Company siófoki koncertjén?
Néhány hét múlva kiderül, lesz-e és mennyi nyugdíjkiegészítés
Rossz hír az utazni készülőknek, nem lesz könnyű hazajönni
Meglódultak a számaink: 33 új beteg és egy új áldozat
Nem akárkivel fogott új vállalkozásba Mészáros Lőrinc
Kiakadt Kiszel Tünde lánya, nekiment a rosszindulatú kommentelőknek
Koncertjén bántalmazott egy nőt a magyar celeb, most közmunkára ítélték
Lottómilliomosból lett hajléktalan Zsolt
Halálra éheztették az otthonban a kislányomat - állítja a magyar édesanya
Egy összevert nő erőszakkal vádolja a magyar sztárt
Mentő vitte el Kandász Andreát a TV2 főzőműsorának stúdiójából
Karácsony: Egy felcsúti vacsorán dőlhet el, mennyibe fog kerülni a Lánchíd felújítása
Döntött Müller Cecília: sárga kategóriába kerül Spanyolország
Íme a leggyakoribb tévhitek a nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatban
Bemutatott a traffipaxnak egy autós, nem kellett volna
CSak 12 százalékkal esett vissza a magyar ipar júniusban
Két vírusos dolgozót találtak az esztergomi Suzuki-gyárban
Mészáros Lőrinc nyomozócéget alapított
A Hit Gyülekezete felfüggeszti az istentiszteleteket
Egy ezredes nő bántalmazásával gyanúsítanak egy vezérőrnagyot
Olaszország: egy nap alatt megduplázódott az új fertőzöttek száma
A Tankcsapda koncertjét is támogatni fogja a kormány
Orbán kiharcolta: uniós szinten is adómentes az otthoni pálinkafőzés
A Dunába vetette magát a Lánchídról két fiatal