Kezdőlap   Budapest     2020-08-13   Csatlakozz hozzánk facebookon
Hihetetlen érveléssel hagyta jóvá a Kormányhivatal Orbán török haverjának, hogy lebontsa a Közvágóhíd épületeit! 
Korábbi összeállításunkban bemutattuk, milyen építészeti és ipartörténeti remeket pusztít el éppen az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és üzleti köréhez ezer szállal kötõdõ, de Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is igen bensõséges viszonyban lévõ Adnan Polat cége. Mostani cikkünkben azt tárjuk fel, milyen körülmények és döntések vezettek oda, hogy a külföldi befektetõ gyakorlatilag a földdel tehette egyenlõvé a XIX. századi épületegyüttes többségét – beleértve a mûemléki értékkel rendelkezõ, helyi védettség alatt álló épületrészeket is.

Az Alfahír birtokába jutott dokumentációból kiderül, hogy létezik olyan iránymutatás, amely önmérsékletre, a mûemlékvédelmi, városképi és történeti szempontok figyelembevételére szorította volna a projektet levezényelõ APD Real Estate Kft.-t.

Mártonffy Miklós, Budapest fõépítésze még 2018. március 29-ei keltezéssel írt egy meglehetõsen kritikus szakvéleményt a beruházással kapcsolatban.

A szakember a dokumentumban megerõsítette, hogy a Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által határolt, 38021/34 helyrajzi szám alatt található, 4,8 hektáros Közvágóhíd területe

1994 óta valóban helyi védettség alatt áll.
Mártonffy kiemelte, hogy a Fõvárosi Közgyûlés olyan építményeket vagy épületegyütteseket részesít helyi védelemben, amelyek Budapest "városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti értéket" képviselnek és "azok megóvása a jövõ nemzedékek számára kiemelt fontosságú". Hozzátette:

"Az egykori Közvágóhíd építményei a fõvárosi helyi védettségû épületek sorában minden bizonnyal a legjelentõsebbek közé tartoznak."

A fõépítész nagyjából azokat az épületrészeket javasolta megõrzendõnek, melyek a mára eltüntetett látványterveken is szerepeltek, de javaslatát kiegészítette a telekhatárokon álló egyemeletes és földszintes épületekkel is.

A szakvélemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi védettségû épületek csak részlegesen bonthatók, amit azonban a védett érték megõrzése érekében feltételekhez lehet kötni.

A fõépítész a IX. kerület építési szabályzatának 2017-es módosítására is kitér, amely drasztikusan megnövelte az építési magasságot és sûrûséget, és amelyet a Fõvárosi Önkormányzat még abban az évben szakmai szempontból véleményezett (a módosítással az akkori fideszes kerületvezetés és közgyûlési többség épp a hasonló, városképromboló beruházásoknak akart kedvezni – a szerk.).

Mártonffy Miklós hangsúlyozta, hogy a fõvárosi szakvéleményben szerepel, hogy

"a fejlesztések során biztosítani kell a területen a fõvárosi védelem alatt álló épületállomány megõrzését, kedvezõ városképi megjelenését",

illetve annak ellenére meg kell õrizni a helyi és mûemléki védelem alatt álló épületállományt, hogy azt a kerületi tervlapokon nem jelölték meg.

E szempontok figyelembevétele mellett javasolta, hogy "a tervezett fejlesztések volumene (...) messze el kellene, hogy maradjon a kerületi szabályozásban biztosított beépítési paraméterek maximális értékétõl".

A dokumentumból ugyanakkor kiderül, hogy a török befektetõ már eleve a víztoronyhoz kapcsolódó épületrészek és a mészároscsarnokok homlokzatának lebontásával, majd késõbbi visszaépítésével számolt, amit a fõépítész nem tartott szakmailag kielégítõ és indokolt megoldásnak. Ahogy azt a módszert is kifogásolta, miszerint az eredeti vagy másolat homlokzatok és épületrészek is csupán egyes falakként maradnának meg, eredeti belsõ tömegük és dimenzióik eltûnnének, átalakulnának.

"A területen lényegesen több, eredeti állapotában fennmaradt vagy kisebb volumenû átalakítással helyreállítható és mûszaki szempontból is megõrizhetõ építészeti érték áll, mint amennyi a tervek szerint megtartásra kerülne"

– áll a szakvéleményben, amely az eredeti elgondolásokkal kapcsolatban hangsúlyozza:

a cég a máig fennmaradt épületállománynak "méltatlanul kevés" részét tervezi megtartani, ami "szakmai szempontból is kifogásolható". Mártonffy szerint:

"Nyilvánvaló, hogy a terület nagy ívû fejlesztésével az itt álló védett építészeti értékek csak óriási kompromisszumok árán õrizhetõk meg, de ezeket a kompromisszumokat nem csak az örökségvédelem oldaláról szükséges megtenni. A fejlesztõi szándéknak is azonosulnia kell azzal, hogy itt nem egy üres terület áll rendelkezésre, hanem egy Budapest fejlõdésében jelentõs szerepet játszott, ma már örökségvédelem alatt álló ipari emlék építészeti értékeinek megtartásával is számolni kell."

A fõépítész azt is nyomatékosította, hogy az új épületeknek az eredeti épületegyüttes fennmaradó részeinek szépségét kellene hangsúlyoznia, és nem csupán a megõrzési kötelezettségnek kellene látszódnia rajtuk. A tervekkel kapcsolatban arra is figyelmeztetett, hogy "az új épületek közötti légtér helyenként minimális", továbbá az új funkciók – iroda, szálloda, kereskedelem, jelentõs mennyiségû lakás – alapellátásához szükséges közintézményeket is hiányolta a területrõl. A szakvélemény arra is rávilágított, hogy a beruházás a Duna-parton már megvalósult fejlesztésekhez sem igazodik, így a Müpa és a Nemzeti Színház, illetve a környéken felépült többi lakópark épületeinél is robosztusabb lesz.

"Ismerve számos európai városban és Budapesten is azokat a fejlesztéseket, amelyek megtartották, értékõrzõ módon kiegészítették és kiemelték a régi értékeket, megállapíthatjuk, hogy azok rendre sikeresnek bizonyultak. Miért ne történhetne ez Így a Közvágóhíd esetében is?"

– zárul a fõépítész költõi kérdésével a dokumentum.

A török vállalkozó valószínûleg nem nagyon értette, mi is ez az akadékoskodás itt a mûemlékvédelmi szempontokkal, az épített környezethez való igazodással meg a kompromisszumokkal. Azonban mit ad Isten, alig telt el egy minimális idõ, és a kormány két focimeccs között, 2018. július 27-én

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházássá nyilvánította a projektet, így a cégnek már semmiféle korlátozást nem kellett figyelembe vennie, és szabaddá vált az út a rombolás elõtt.
Az APD Real Estate ezt követõen már teljes lelki nyugalommal kérhetett engedélyt arra, hogy

a Közvágóhíd területén 39 épületet tegyen a földdel egyenlõvé.
Ezt a vállalkozás 2019. május 20-án meg is kapta a kiemelt beruházások kapcsán illetékes V. kerületi Kormányhivataltól. A kormányzati szerv – a fõépítészi szakvéleményt teljesen figyelmen kívül hagyva – csak a víztorony, a két bejárati szobor és a fõkaputól balra elhelyezkedõ intézõségi épület bontását tiltotta meg a befektetõnek, minden más épületet és épületrészt szabad prédának minõsített.

Az engedély tehát a telekhatárokon álló épületekre is vonatkozik, sõt konkrétan azokkal kezdi az eltüntethetõ objektumok felsorolását, így valószínûleg igazunk volt, amikor azt feltételeztük, hogy ezek csak azért kerülték el eddig a bontást, hogy egyelõre ne kelljen helyettük is kerítést építeni a munkaterület érintett szakaszaira.

Az engedély indoklása hosszasan idézi a bontási kérelem mellékleteként benyújtott értékvédelmi dokumentációt, melyben az APD Real Estate, meglehetõsen kifacsart logikával, azzal indokolja a bontást, hogy:

"Az eredeti közvágóhídi rendeltetés egyértelmû volt. Ez azonban sem az eredeti, sem az idõközben módosították(sic!) formájával nem állítható vissza. (...) Tehát új rendeltetésre van szükség… Az új funkció azonban nem kis mértékben függ az együttes megtartandó részeitõl. Minél több marad meg a régibõl, annál determináltabb a rendeltetés."

Értjük, ugye? Ezek alapján a török projektgazda szerint a világ számos pontján nagy sikerrel megvalósult, a mûemléki épületek megõrzésével és felújításával kivitelezett funkcióváltások a tudományos fantasztikum világába sorolandók, és meg sem történtek. Ennél már csak az a nagyobb képtelenség, hogy a Kormányhivatal helyt adott ennek a blõd érvelésnek, ami nyilvánvalóan csak azt a célt szolgálta, hogy a befektetõnek minél kevésbé kelljen megkötnie azokat a bizonyos, mûemlékvédelmi kompromisszumokat.

Ugyanis e gondolkodás mentén haladva például a kormányzat számára fontos, reprezentációs céllal helyreállított Várkertbazárt azonnal le kéne bontani. Hiszen a legtöbb eredeti részét annak ellenére tartották meg, hogy az épületegyüttes olyan – az APD Real Estate szerint vállalhatatlan, elképzelhetetlen és összeférhetetlen – új funkciókkal bõvült, mint az ezelõtt ott sohasem létezõ múzeum, a prémium bolt és vendéglátóhely, illetve a multifunkciós rendezvényközpont. De a sajátos török logika szerint talán még az újonnan épített mozgólépcsõ is gyanúsan soknak tûnhet.

A cég ugyanakkor elismerte, hogy a Közvágóhíd a XX. század "elejére kialakult budapesti városkép része", és hogy ezt figyelembe kell venni. Ám ez szerintük csak az épületegyüttes már említett, minimális részére vonatkozik. A magyarázkodás fölsorol pár hevenyészett érvet amellett, hogy miért kell mindent megsemmisíteni a területen, de ezek rendkívül átlátszó módon csak arra szolgálnak, hogy a befektetõnek a lehetõ legkevesebbet kelljen költenie a régi objektumok megõrzésére.

A legarcpirítóbb "érv" azzal indokolja a rombolást, hogy

a régi épületek nem illenének az új környezetbe.
Vagyis nem harmonizálnának azokkal az otromba, stílusukban semmilyen, építészeti és esztétikai értéket egyáltalán nem képviselõ valamikkel – elnézést, a beruházó szerint "a mi építészetünkben az átlagból kiemelkedõ házakkal" –, amiket az APD Real Estate fel akar húzni a területen.

Külön érdekesség, hogy ennek ellenére az értékvédelmi dokumentáció megõrzendõnek tartotta volna a "két egykori csarnok építészetileg érdekes és a maga módján ipari épületként ritka, monumentális homlokzatait". Sõt, a fõkapu melletti intézõség déli párjának, az egykori igazgatósági épületnek a visszaépítését sem zárta ki. Azonban annak tudatában, hogy a homlokzatokat is ledózerolták, és az egymásnak ellentmondó tervek és elképzelések alapján korántsem biztos, hogy vissza is építik, roppant kétséges, hogy ebbõl bármi is megvalósuljon.

Hogy minél nagyobb legyen a kavarodás, a dokumentum egy 2018. augusztus 9-én kelt, a bontási kérvényhez csatolt fõpolgármesteri településképi véleményt is tartalmaz, amiben Tarlós István – illetve jó eséllyel inkább valamelyik beosztottja – szintén arról lamentált, hogy a Közvágóhidat teljesen nem lehetne gazdaságosan felújítani. Bár még ez az irat is javasolta a befektetõnek, hogy vizsgálja meg, lehet-e több épületet integrálni az általa kidolgozott koncepcióba.

Amint látjuk, nem lehetett.

A legszörnyûbb az az ilyen kiemelt kormányzati beruházásokban, hogy még az önkormányzatnak sincs rendes rálátása és ráhatása a projektekre. Gyalázatos, hogy ezeknél az építkezéseknél semminek nincs felelõse és bizonyos szabályokat figyelmen kívül lehet hagyni"

– panaszolta az Alfahírnek Szilágyi Zsolt, a Jobbik ferencvárosi képviselõjével. Az ellenzéki városatya, aki portálunknak már korábban is nyilatkozott a kerületben zajló gyanús ingatlanügyletekrõl és a történelmi épített örökség részét képezõ házak sorozatos eltüntetésérõl, hozzátette:

"Érdekes, hogy 2018-ban is csak pár napig voltak elérhetõek a Közvágóhíd területére szánt lakópark tervei az V. kerületi Kormányhivatal honlapján. Az ünnepek alatt valószínûleg nem nézték meg tömegek a dokumentumokat."

A jobbikos képviselõ szerint sem kellõ módon érvényesülnek a beruházás kapcsán a mûemlékvédelmi szempontok:

"Hogyha vissza is építenek egyes épületrészeket, akkor azok már nem ugyanazok lesznek, melyekre az eredeti helyi védettség vonatkozott. A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a beruházók nem az eredetinek megfelelõ építõanyagokat használnak ilyenkor rekonstrukcióra, hanem tégla helyett vasbetont alkalmaznak. A végeredmény így külsõre ugyan hasonlíthat az eredetihez – jobb esetben –, ám a történelmi érték elveszik."

Kifejtette, hogy a beruházók általában azért szeretik levetetni a régi épületekrõl a mûemlékvédelmi vagy helyi szintû védettséget, mert akkor kevesebbet kell költeniük az eredeti homlokzatok és esetenként a belsõ terek megõrzésére, szakszerû helyreállítására.

"Pedig léteznek szakszerû módszerek a megfelelõ állagmegõrzésre és helyreállításra. A fõvárosban szerencsére több esetben is sikerült megmenteni értékes homlokzatokat, például a Hegedûs Gyula utcai lakópark építésénél vagy a Bajcsy-Zsilinszky úton, az egykori Zrínyi Nyomda esetében. Van erre megoldás, csak akarni kell."

A városatya abban is erõsen kételkedik, hogy a beruházó tényleg elvégezte-e a bontási engedély feltételéül megszabott régészeti feltárást a területen.

Szilágyi szerint az eredeti elgondolásokhoz képest jelentõsen átalakult a terület beépítésének és átalakításának a koncepciója:

"Egy darabig szórakoztató és kulturális funkciót emlegettek a terület kapcsán – nyilván igényesebb kivitelben, mint amikor kisebb szórakozóhelyek és próbatermek mûködtek néhány épületben –, ami sokkal elõnyösebb lett volna a környéknek, hiszen visszakapcsolta volna a Közvágóhidat Budapest vérkeringésébe. Aztán ez hirtelen lekerült a napirendrõl, és jött a gigalakópark."

A képviselõ azzal kapcsolatban maximálisan osztja a budapesti fõépítész aggályait, hogy már az egykori Marhavásár helyén a befejezéshez közeledõ lakópark-beruházás sem tartalmazta a kisebb falunyi ember ellátásához és jóllétéhez szükséges infrastruktúrát. Rendelõt, iskolát, óvodát, bölcsõdét vagy sportolási lehetõséget pedig a vágóhídon megvalósuló tervekben sem találni.

"Hihetetlen, hogy ennek a megoldásán csak akkor kezdenek el tipródni egyesek, amikor már az egyik lakópark építése a célegyenesben van, a másiknak pedig most látnak neki"

– fogalmazott Szilágyi, aki lehangolónak nevezte, hogy az anyagi haszon ilyen mértékben felülírhatja a IX. kerület és Budapest jellegzetességeinek megõrzésére irányuló törekvéseket:

"Szomorú vagyok, hogy egy újabb történelmi épületegyüttes tûnik el Ferencvárosból, holott legalább részben meg lehetett volna õrizni az utókornak. Sajnos ilyen az, amikor az üzleti érdekek mindent felülírnak. Már csak abban bízhatunk, hogy azt a keveset nem bontja le a beruházó, amit most meghagynak."

A félreértések elkerülése érdekében fontos leszögezni: a Közvágóhíd körüli figyelemfelkeltés nem a város fejlõdése ellen irányul. Természetes, hogy Budapestnek is haladnia kell a korral. Ezen felül mindenkit az fog a legkevésbé zavarni, ha nem a belvárost terheljük tovább üveg-acél rettenetekkel, hanem az ilyen jellegû lakóparkok rehabilitációra váró rozsdaövezetekbe kerülnek.

De az talán minimális elvárás lenne, hogy ez ne járjon indokolatlan rombolással, a történelmi és városképi szempontból fontos épületeink, ipartörténeti mûemlékeink se essenek áldozatul ennek a folyamatnak.
Az a gondolatmenet pedig, ami a Közvágóhíd, vagy bármelyik, mûvészeti szempontból is értékes iparterület eredeti funkciójának visszaállíthatatlanságát hangsúlyozza, nem más, mint egy méretes szalmabábérvelés. Ugyanis senki sem gondolja, hogy a területen újból az eredetivel megegyezõ húsüzemnek kellene mûködnie, ezt senki sem követelte.

A mûemlékvédelem és az épített örökség iránt elkötelezett emberek – köztük e sorok írója is – csupán azt várták volna el, hogy a befektetõ a múltat tiszteletben tartva és méltó módon megõrizve újítsa föl az erre érdemes épületeket, és ez ne csak azt a maroknyi jellegzetes alkotást jelentse, amelyek jelenleg ugyan a terület karakterét adják, de az új koncepcióban már a látványtervek szerint is el fognak veszni.

Számos nemzetközi példa van arra, hogy lehet és kell a hasonló jellegû iparterületeket a város számára újrahasznosítani, szórakoztató, kulturális és szabadidõs funkciókkal úgy ellátni, hogy az eredeti építészeti értékek ne tûnjenek el, sõt eredeti pompájukban maradjanak fenn. Ráadásul mindezt úgy, hogy még üzletileg is kifizetõdõ legyen mind az államnak, mind a beruházóknak.

Forrás: Alfahír
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Keményen bünteti az infláció a nyugdíjasokat
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel k...
  
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, ...
  
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
A Magyar Narancs információi szerint Simonka György parlamenti képviselő pártbeli kizárását kezdeményezte Ruck Márton medgyesegyházi fideszes csoportelnök, mert szerinte árt a Fidesz jó...
  
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Néhány napja hatósági házi karanténba került egy újfehértói önkormányzati helyiségben rendezett magánrendezvény összes résztvevője, miután az eseményen részt vett egy igazolt koro...
  
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Vegyes tervekkel készülnek a nagy magyarországi egyetemek az ősszel kezdődő tanévre: a Semmelweis Egyetem például negatív PCR-tesztet kér minden elsőévestől, az ELTE pedig hibrid oktatá...
  
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
A címvédő FTC-Telekom Waterpolo együttesénél a szerda reggeli koronavírus-tesztelés során négy játékos pozitív mintát produkált, ezért a Magyar Vízilabda Szövetség úgy döntött, h...
  
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Sürgősen vérre van szüksége annak a fiatalnak, akit a balatonszemesi átjáróban gázolt el egy vonat Intenzív osztályon ápolják az a fiatal fiút, akit 3 hete gázolt el a Keszthelyről a D...
  
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Ördög Nóráék balatonakarattyai kisboltja hatalmas forgalmat bonyolít A kicsi utca, ahol a bolt található most tele van parkoló autóval A környék lakói nyílt levelet írtak, amely után k...
  
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
A szörnyű tragédia körülményei egyelőre tisztázatlanok, ugyanis a szülők igen ellentmondásos történetet adtak elő a rendőröknek hároméves kisfiuk kínkeserves haláláról A 21 éves...
  
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
A jegybank forintcímletekben ki sem fejezhető összeget spórolt a magyar adófizetőknek A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre festményt szerez be a jegy...
  
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
A programot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) gondozza Egy, az iparágra szakosodott álláskereső oldalt is létrehoztak A koronavírus-járvány miatt állás né...
  
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Bár sem az intézmény, sem Vidnyánszky Attila nem tájékoztatta róla a nyilvánosságot, az Átlátszó felületén benyújtott közérdekű adatigénylés során kiderült, hogy Vidnyánszky...
  
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Napok óta nem látogatható Szentendre egyik legszebb belvárosi tere, a Templom tér, mert a városvezetés szerint balesetveszélyessé váltak az oda vezető utak - írja a 24hu A Templomdomb műe...
  
Gyurcsány "tíz főbűnéről" világosítja fel a fiatalokat a Fidelitas
A Fidelitas felvilágosító kampányba kezdett Balatonlellén, hogy felhívja a Demokratikus Koalíció (DK) nyári egyetemére érkező fiatalok figyelmét arra, mi történt a pártelnök, Gyurcsá...
  
Korózs: Százezer nyugdíjas már nem éri meg a nyugdíjkiegészítést
Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett inflációs mutatók miatt vizsgálja felül és korrigálja a nyugdíjemelésre vonatkozó politikáj...
  
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
A mentőket a 9 éves kisfiú nagymamája hívta ki, miután az unokája nem reagált semmire – írja a Maszol.ro. A dési kisfiút még július 24-én szállították kórházba kritikus állapotb...
  
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építését tervezi a kormány 550 millió forintból
Egy keddi kormányhatározatból kiderül, hogy a Beruházási Ügynökség 550 millió forintot költhet el az előkészítésre, amivel legkésőbb 2021 végéig kell elkészülnie. Ebből az össze...
  
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
A kormány még 2017-ben, tehát a helyi ellenzék győzelme előtt határozott arról, hogy Szentendre és Vác több milliárd forintot kap a két település történelmi belvárosában található...
  
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Nagy elhatározás kell ahhoz, hogy valaki a katonai szolgálatot válassza hivatásul A civil életből érkező lelkes jelentkezőknek az egyenruhások - elsőre bonyolult - szokatlan világa sok k...
  
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Nyílt levélben közölték a balatonakarattyaiak. megelégelték, hogy Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja rendkívül nagy forgalmat generál környékükön: a balatoni város lakóközöss...
  
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
A migránstömeg miatti fertőzési veszély a korábbi időszakhoz képest jelentősen emelkedett - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna vasárnap ...
  
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Alaposan felkavarta a kedélyeket a bejrúti robbanás a Várpalota melletti Pétfürdőn Nem véletlenül: a libanoni főváros kikötőjében 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, elképesztő p...
  
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Augusztus 12 hivatalosan is a fiatalok világnapja, amelynek alkalmából Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy videót ...
  
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Magyarország — Eddig meglehetősen keveset lehetett hallani Süli Jánosról (64), most azonban talán többen az emlékezetükbe vésik majd a nevét Sülit 2017-ben nevezték ki a Paksi Atomerőm...
  
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
Egy szóváltást követően késeltek meg egy fűnyíró férfit Marcaliban Nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett az a férfi, akit kedden délelőtt szúrtak hátba Marcaliban A sérte...
  
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Kötetlen beszélgetéseket láthatunk majd a Life Tv ősz elején induló, Összezárva Hajdú Péterrel című műsorában, amelynek első vendége Demcsák Zsuzsa lesz: a tévés elárulta, kifejez...
  
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Nyílt levélben közölték a balatonakarattyaiak megelégelték, hogy Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja rendkívül nagy forgalmat generál környékükön: a balatoni város lakóközössé...
  
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
Kiderült: még az étterem vezetője is Busai Attiláék felé rúgott, amikor a labdarúgót agyba-főbe verték a napokban Ahogyan azt korábban a Blikk is megírta, egyik olvasónk szemtanúja vol...
  
Egy orosz fővállalkozó akar ismét vásárolni Pakson
Augusztus 10-ig jelentkezhettek az érdeklődő cégek a még július 29-én kiírt tenderre Az új paksi blokk építését bonyolító, orosz tulajdonú ASZE Mérnöki Vállalat Rt viszonylagos rend...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Hihetetlen érveléssel hagyta jóvá a Kormányhivatal Orbán török haverjának, hogy lebontsa a Közvágóhíd épületeit!
Korábbi összeállításunkban bemutattuk, milyen építészeti és ipartörténeti remeket pusztít el éppen az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és üzleti köréhez ezer szállal kötõdõ, de Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is igen bensõséges viszonyban lévõ Adnan Polat cége. Mostani cikkünkben azt tárjuk fel, milyen körülmények és döntések vezettek oda, hogy a külföldi befektetõ gyakorlatilag a földdel tehette egyenlõvé a XIX. századi épületegyüttes többségét – beleértve a mûemléki értékkel rendelkezõ, helyi védettség alatt álló épületrészeket is.

Az Alfahír birtokába jutott dokumentációból kiderül, hogy létezik olyan iránymutatás, amely önmérsékletre, a mûemlékvédelmi, városképi és történeti szempontok figyelembevételére szorította volna a projektet levezényelõ APD Real Estate Kft.-t.

Mártonffy Miklós, Budapest fõépítésze még 2018. március 29-ei keltezéssel írt egy meglehetõsen kritikus szakvéleményt a beruházással kapcsolatban.

A szakember a dokumentumban megerõsítette, hogy a Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által határolt, 38021/34 helyrajzi szám alatt található, 4,8 hektáros Közvágóhíd területe

1994 óta valóban helyi védettség alatt áll.
Mártonffy kiemelte, hogy a Fõvárosi Közgyûlés olyan építményeket vagy épületegyütteseket részesít helyi védelemben, amelyek Budapest "városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti értéket" képviselnek és "azok megóvása a jövõ nemzedékek számára kiemelt fontosságú". Hozzátette:

"Az egykori Közvágóhíd építményei a fõvárosi helyi védettségû épületek sorában minden bizonnyal a legjelentõsebbek közé tartoznak."

A fõépítész nagyjából azokat az épületrészeket javasolta megõrzendõnek, melyek a mára eltüntetett látványterveken is szerepeltek, de javaslatát kiegészítette a telekhatárokon álló egyemeletes és földszintes épületekkel is.

A szakvélemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi védettségû épületek csak részlegesen bonthatók, amit azonban a védett érték megõrzése érekében feltételekhez lehet kötni.

A fõépítész a IX. kerület építési szabályzatának 2017-es módosítására is kitér, amely drasztikusan megnövelte az építési magasságot és sûrûséget, és amelyet a Fõvárosi Önkormányzat még abban az évben szakmai szempontból véleményezett (a módosítással az akkori fideszes kerületvezetés és közgyûlési többség épp a hasonló, városképromboló beruházásoknak akart kedvezni – a szerk.).

Mártonffy Miklós hangsúlyozta, hogy a fõvárosi szakvéleményben szerepel, hogy

"a fejlesztések során biztosítani kell a területen a fõvárosi védelem alatt álló épületállomány megõrzését, kedvezõ városképi megjelenését",

illetve annak ellenére meg kell õrizni a helyi és mûemléki védelem alatt álló épületállományt, hogy azt a kerületi tervlapokon nem jelölték meg.

E szempontok figyelembevétele mellett javasolta, hogy "a tervezett fejlesztések volumene (...) messze el kellene, hogy maradjon a kerületi szabályozásban biztosított beépítési paraméterek maximális értékétõl".

A dokumentumból ugyanakkor kiderül, hogy a török befektetõ már eleve a víztoronyhoz kapcsolódó épületrészek és a mészároscsarnokok homlokzatának lebontásával, majd késõbbi visszaépítésével számolt, amit a fõépítész nem tartott szakmailag kielégítõ és indokolt megoldásnak. Ahogy azt a módszert is kifogásolta, miszerint az eredeti vagy másolat homlokzatok és épületrészek is csupán egyes falakként maradnának meg, eredeti belsõ tömegük és dimenzióik eltûnnének, átalakulnának.

"A területen lényegesen több, eredeti állapotában fennmaradt vagy kisebb volumenû átalakítással helyreállítható és mûszaki szempontból is megõrizhetõ építészeti érték áll, mint amennyi a tervek szerint megtartásra kerülne"

– áll a szakvéleményben, amely az eredeti elgondolásokkal kapcsolatban hangsúlyozza:

a cég a máig fennmaradt épületállománynak "méltatlanul kevés" részét tervezi megtartani, ami "szakmai szempontból is kifogásolható". Mártonffy szerint:

"Nyilvánvaló, hogy a terület nagy ívû fejlesztésével az itt álló védett építészeti értékek csak óriási kompromisszumok árán õrizhetõk meg, de ezeket a kompromisszumokat nem csak az örökségvédelem oldaláról szükséges megtenni. A fejlesztõi szándéknak is azonosulnia kell azzal, hogy itt nem egy üres terület áll rendelkezésre, hanem egy Budapest fejlõdésében jelentõs szerepet játszott, ma már örökségvédelem alatt álló ipari emlék építészeti értékeinek megtartásával is számolni kell."

A fõépítész azt is nyomatékosította, hogy az új épületeknek az eredeti épületegyüttes fennmaradó részeinek szépségét kellene hangsúlyoznia, és nem csupán a megõrzési kötelezettségnek kellene látszódnia rajtuk. A tervekkel kapcsolatban arra is figyelmeztetett, hogy "az új épületek közötti légtér helyenként minimális", továbbá az új funkciók – iroda, szálloda, kereskedelem, jelentõs mennyiségû lakás – alapellátásához szükséges közintézményeket is hiányolta a területrõl. A szakvélemény arra is rávilágított, hogy a beruházás a Duna-parton már megvalósult fejlesztésekhez sem igazodik, így a Müpa és a Nemzeti Színház, illetve a környéken felépült többi lakópark épületeinél is robosztusabb lesz.

"Ismerve számos európai városban és Budapesten is azokat a fejlesztéseket, amelyek megtartották, értékõrzõ módon kiegészítették és kiemelték a régi értékeket, megállapíthatjuk, hogy azok rendre sikeresnek bizonyultak. Miért ne történhetne ez Így a Közvágóhíd esetében is?"

– zárul a fõépítész költõi kérdésével a dokumentum.

A török vállalkozó valószínûleg nem nagyon értette, mi is ez az akadékoskodás itt a mûemlékvédelmi szempontokkal, az épített környezethez való igazodással meg a kompromisszumokkal. Azonban mit ad Isten, alig telt el egy minimális idõ, és a kormány két focimeccs között, 2018. július 27-én

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházássá nyilvánította a projektet, így a cégnek már semmiféle korlátozást nem kellett figyelembe vennie, és szabaddá vált az út a rombolás elõtt.
Az APD Real Estate ezt követõen már teljes lelki nyugalommal kérhetett engedélyt arra, hogy

a Közvágóhíd területén 39 épületet tegyen a földdel egyenlõvé.
Ezt a vállalkozás 2019. május 20-án meg is kapta a kiemelt beruházások kapcsán illetékes V. kerületi Kormányhivataltól. A kormányzati szerv – a fõépítészi szakvéleményt teljesen figyelmen kívül hagyva – csak a víztorony, a két bejárati szobor és a fõkaputól balra elhelyezkedõ intézõségi épület bontását tiltotta meg a befektetõnek, minden más épületet és épületrészt szabad prédának minõsített.

Az engedély tehát a telekhatárokon álló épületekre is vonatkozik, sõt konkrétan azokkal kezdi az eltüntethetõ objektumok felsorolását, így valószínûleg igazunk volt, amikor azt feltételeztük, hogy ezek csak azért kerülték el eddig a bontást, hogy egyelõre ne kelljen helyettük is kerítést építeni a munkaterület érintett szakaszaira.

Az engedély indoklása hosszasan idézi a bontási kérelem mellékleteként benyújtott értékvédelmi dokumentációt, melyben az APD Real Estate, meglehetõsen kifacsart logikával, azzal indokolja a bontást, hogy:

"Az eredeti közvágóhídi rendeltetés egyértelmû volt. Ez azonban sem az eredeti, sem az idõközben módosították(sic!) formájával nem állítható vissza. (...) Tehát új rendeltetésre van szükség… Az új funkció azonban nem kis mértékben függ az együttes megtartandó részeitõl. Minél több marad meg a régibõl, annál determináltabb a rendeltetés."

Értjük, ugye? Ezek alapján a török projektgazda szerint a világ számos pontján nagy sikerrel megvalósult, a mûemléki épületek megõrzésével és felújításával kivitelezett funkcióváltások a tudományos fantasztikum világába sorolandók, és meg sem történtek. Ennél már csak az a nagyobb képtelenség, hogy a Kormányhivatal helyt adott ennek a blõd érvelésnek, ami nyilvánvalóan csak azt a célt szolgálta, hogy a befektetõnek minél kevésbé kelljen megkötnie azokat a bizonyos, mûemlékvédelmi kompromisszumokat.

Ugyanis e gondolkodás mentén haladva például a kormányzat számára fontos, reprezentációs céllal helyreállított Várkertbazárt azonnal le kéne bontani. Hiszen a legtöbb eredeti részét annak ellenére tartották meg, hogy az épületegyüttes olyan – az APD Real Estate szerint vállalhatatlan, elképzelhetetlen és összeférhetetlen – új funkciókkal bõvült, mint az ezelõtt ott sohasem létezõ múzeum, a prémium bolt és vendéglátóhely, illetve a multifunkciós rendezvényközpont. De a sajátos török logika szerint talán még az újonnan épített mozgólépcsõ is gyanúsan soknak tûnhet.

A cég ugyanakkor elismerte, hogy a Közvágóhíd a XX. század "elejére kialakult budapesti városkép része", és hogy ezt figyelembe kell venni. Ám ez szerintük csak az épületegyüttes már említett, minimális részére vonatkozik. A magyarázkodás fölsorol pár hevenyészett érvet amellett, hogy miért kell mindent megsemmisíteni a területen, de ezek rendkívül átlátszó módon csak arra szolgálnak, hogy a befektetõnek a lehetõ legkevesebbet kelljen költenie a régi objektumok megõrzésére.

A legarcpirítóbb "érv" azzal indokolja a rombolást, hogy

a régi épületek nem illenének az új környezetbe.
Vagyis nem harmonizálnának azokkal az otromba, stílusukban semmilyen, építészeti és esztétikai értéket egyáltalán nem képviselõ valamikkel – elnézést, a beruházó szerint "a mi építészetünkben az átlagból kiemelkedõ házakkal" –, amiket az APD Real Estate fel akar húzni a területen.

Külön érdekesség, hogy ennek ellenére az értékvédelmi dokumentáció megõrzendõnek tartotta volna a "két egykori csarnok építészetileg érdekes és a maga módján ipari épületként ritka, monumentális homlokzatait". Sõt, a fõkapu melletti intézõség déli párjának, az egykori igazgatósági épületnek a visszaépítését sem zárta ki. Azonban annak tudatában, hogy a homlokzatokat is ledózerolták, és az egymásnak ellentmondó tervek és elképzelések alapján korántsem biztos, hogy vissza is építik, roppant kétséges, hogy ebbõl bármi is megvalósuljon.

Hogy minél nagyobb legyen a kavarodás, a dokumentum egy 2018. augusztus 9-én kelt, a bontási kérvényhez csatolt fõpolgármesteri településképi véleményt is tartalmaz, amiben Tarlós István – illetve jó eséllyel inkább valamelyik beosztottja – szintén arról lamentált, hogy a Közvágóhidat teljesen nem lehetne gazdaságosan felújítani. Bár még ez az irat is javasolta a befektetõnek, hogy vizsgálja meg, lehet-e több épületet integrálni az általa kidolgozott koncepcióba.

Amint látjuk, nem lehetett.

A legszörnyûbb az az ilyen kiemelt kormányzati beruházásokban, hogy még az önkormányzatnak sincs rendes rálátása és ráhatása a projektekre. Gyalázatos, hogy ezeknél az építkezéseknél semminek nincs felelõse és bizonyos szabályokat figyelmen kívül lehet hagyni"

– panaszolta az Alfahírnek Szilágyi Zsolt, a Jobbik ferencvárosi képviselõjével. Az ellenzéki városatya, aki portálunknak már korábban is nyilatkozott a kerületben zajló gyanús ingatlanügyletekrõl és a történelmi épített örökség részét képezõ házak sorozatos eltüntetésérõl, hozzátette:

"Érdekes, hogy 2018-ban is csak pár napig voltak elérhetõek a Közvágóhíd területére szánt lakópark tervei az V. kerületi Kormányhivatal honlapján. Az ünnepek alatt valószínûleg nem nézték meg tömegek a dokumentumokat."

A jobbikos képviselõ szerint sem kellõ módon érvényesülnek a beruházás kapcsán a mûemlékvédelmi szempontok:

"Hogyha vissza is építenek egyes épületrészeket, akkor azok már nem ugyanazok lesznek, melyekre az eredeti helyi védettség vonatkozott. A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a beruházók nem az eredetinek megfelelõ építõanyagokat használnak ilyenkor rekonstrukcióra, hanem tégla helyett vasbetont alkalmaznak. A végeredmény így külsõre ugyan hasonlíthat az eredetihez – jobb esetben –, ám a történelmi érték elveszik."

Kifejtette, hogy a beruházók általában azért szeretik levetetni a régi épületekrõl a mûemlékvédelmi vagy helyi szintû védettséget, mert akkor kevesebbet kell költeniük az eredeti homlokzatok és esetenként a belsõ terek megõrzésére, szakszerû helyreállítására.

"Pedig léteznek szakszerû módszerek a megfelelõ állagmegõrzésre és helyreállításra. A fõvárosban szerencsére több esetben is sikerült megmenteni értékes homlokzatokat, például a Hegedûs Gyula utcai lakópark építésénél vagy a Bajcsy-Zsilinszky úton, az egykori Zrínyi Nyomda esetében. Van erre megoldás, csak akarni kell."

A városatya abban is erõsen kételkedik, hogy a beruházó tényleg elvégezte-e a bontási engedély feltételéül megszabott régészeti feltárást a területen.

Szilágyi szerint az eredeti elgondolásokhoz képest jelentõsen átalakult a terület beépítésének és átalakításának a koncepciója:

"Egy darabig szórakoztató és kulturális funkciót emlegettek a terület kapcsán – nyilván igényesebb kivitelben, mint amikor kisebb szórakozóhelyek és próbatermek mûködtek néhány épületben –, ami sokkal elõnyösebb lett volna a környéknek, hiszen visszakapcsolta volna a Közvágóhidat Budapest vérkeringésébe. Aztán ez hirtelen lekerült a napirendrõl, és jött a gigalakópark."

A képviselõ azzal kapcsolatban maximálisan osztja a budapesti fõépítész aggályait, hogy már az egykori Marhavásár helyén a befejezéshez közeledõ lakópark-beruházás sem tartalmazta a kisebb falunyi ember ellátásához és jóllétéhez szükséges infrastruktúrát. Rendelõt, iskolát, óvodát, bölcsõdét vagy sportolási lehetõséget pedig a vágóhídon megvalósuló tervekben sem találni.

"Hihetetlen, hogy ennek a megoldásán csak akkor kezdenek el tipródni egyesek, amikor már az egyik lakópark építése a célegyenesben van, a másiknak pedig most látnak neki"

– fogalmazott Szilágyi, aki lehangolónak nevezte, hogy az anyagi haszon ilyen mértékben felülírhatja a IX. kerület és Budapest jellegzetességeinek megõrzésére irányuló törekvéseket:

"Szomorú vagyok, hogy egy újabb történelmi épületegyüttes tûnik el Ferencvárosból, holott legalább részben meg lehetett volna õrizni az utókornak. Sajnos ilyen az, amikor az üzleti érdekek mindent felülírnak. Már csak abban bízhatunk, hogy azt a keveset nem bontja le a beruházó, amit most meghagynak."

A félreértések elkerülése érdekében fontos leszögezni: a Közvágóhíd körüli figyelemfelkeltés nem a város fejlõdése ellen irányul. Természetes, hogy Budapestnek is haladnia kell a korral. Ezen felül mindenkit az fog a legkevésbé zavarni, ha nem a belvárost terheljük tovább üveg-acél rettenetekkel, hanem az ilyen jellegû lakóparkok rehabilitációra váró rozsdaövezetekbe kerülnek.

De az talán minimális elvárás lenne, hogy ez ne járjon indokolatlan rombolással, a történelmi és városképi szempontból fontos épületeink, ipartörténeti mûemlékeink se essenek áldozatul ennek a folyamatnak.
Az a gondolatmenet pedig, ami a Közvágóhíd, vagy bármelyik, mûvészeti szempontból is értékes iparterület eredeti funkciójának visszaállíthatatlanságát hangsúlyozza, nem más, mint egy méretes szalmabábérvelés. Ugyanis senki sem gondolja, hogy a területen újból az eredetivel megegyezõ húsüzemnek kellene mûködnie, ezt senki sem követelte.

A mûemlékvédelem és az épített örökség iránt elkötelezett emberek – köztük e sorok írója is – csupán azt várták volna el, hogy a befektetõ a múltat tiszteletben tartva és méltó módon megõrizve újítsa föl az erre érdemes épületeket, és ez ne csak azt a maroknyi jellegzetes alkotást jelentse, amelyek jelenleg ugyan a terület karakterét adják, de az új koncepcióban már a látványtervek szerint is el fognak veszni.

Számos nemzetközi példa van arra, hogy lehet és kell a hasonló jellegû iparterületeket a város számára újrahasznosítani, szórakoztató, kulturális és szabadidõs funkciókkal úgy ellátni, hogy az eredeti építészeti értékek ne tûnjenek el, sõt eredeti pompájukban maradjanak fenn. Ráadásul mindezt úgy, hogy még üzletileg is kifizetõdõ legyen mind az államnak, mind a beruházóknak.

Forrás: Alfahír
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Keményen bünteti az infláció a nyugdíjasokat
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Gyurcsány "tíz főbűnéről" világosítja fel a fiatalokat a Fidelitas
Korózs: Százezer nyugdíjas már nem éri meg a nyugdíjkiegészítést
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építését tervezi a kormány 550 millió forintból
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
Egy orosz fővállalkozó akar ismét vásárolni Pakson
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Bekövetkezett amitől féltek - Fehéroroszországban lekapcsolták az internetet
Gödi botrány: Újabb 30 napra felfüggesztették a polgármestert
Az USa bajban van: Egy nap alatt 52 ezer új fertőzött
Kutya meleg lesz, de ez még nem minden
Vészjósló a szállodaszövetség kijelentése a turizmusról
A tudósvilág fél az orosz vakcina miatt - Meggondolatlanság, ostobaság
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építésébe kezd bele Orbán
Fehéroroszország: már újságírókra és tüntetőkre is rátámadtak a rendőrök
Alig fél percet szánt az M1 Híradója a fehéroroszországi helyzetnek
Soros üzent: Magyarországot elfoglalta az Európai Unió egyik legnagyobb belső ellensége
Keményen bünteti az infláció a nyugdíjasokat