Kezdőlap   Budapest     2020-08-13   Csatlakozz hozzánk facebookon
Így megy ez: Kértek 170 milliárdot a magyar focira, négyszer annyit adott a kormány! 
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.

Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.

Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.

Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot

Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.

Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.

Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.

Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.

A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


HIRDETÉS

G7 SZEKTOR
Jandó Zoltán
Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58• ADAT, KÖZÉLET
Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

HIRDETÉS

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.



KAPCSOLÓDÓ CIKKMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.



Épül a tömegbázis
Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.


HIRDETÉS


Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEgymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegváraHiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelõdnek Magyarországon.



Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot
Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

HIRDETÉS



A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Megszaladt a ceruza
Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.


Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.


Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.



KAPCSOLÓDÓ CIKKTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyirõl eddig hallani lehetett.



Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.


Egy fél puskásnyi pénzt kértek
A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


Csak arra az öt arénára, amely a stratégiában szerepelt, 220 milliárd forint ment el, de ezeken kívül is volt még számos milliárdos nagyságrendû egyedi fejlesztés, és egy olyan stadionfejlesztési program is, amiben több mint egy tucatnyi kisebb város gyakran alsóbb osztályokban játszó csapata kapott új arénát százmilliókból.

A finanszírozás estében egyetlen terület van, ahol nem sikerült teljesíteni a terveket: a mûködési hatékonyság javításából – és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentésébõl – semmi nem lett, sõt itt egyértelmûen ellentétes folyamatok játszódtak le. A magyar labdarúgás pazarlóbb, mint bármikor, sok esetben teljesen értelmetlen dolgokra mennek el százmilliók, a játékosfizetések köszönõviszonyban sincsenek a teljesítménnyel. Ennek az oka pedig épp az, hogy minden említett csatornán

elöntötte a focit a pénz, így a sportág szereplõit semmi nem késztette arra, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat.

Ebbõl már egyértelmûen látszik, hogy az MLSZ elvárásainak sokszoros túlteljesítésével a kormányzat gazdasági szempontból egyértelmûen ártott a magyar futballnak. Így esély sem volt annak az elérésére, amit a szövetség középtávú célként jelölt meg, jelesül, hogy a hazai labdarúgás önfenntartó legyen, és ne szoruljon állami forrásokra. A döntéshozók ezt már csak azért is fontosnak tartották, mert egy a fejlesztési dokumentumokban is idézett TÁRKI-felmérés szerint a magyarok többsége már a 2010-es évek elõtt sem gondolta úgy, hogy közpénzzel kellene tömni a magyar focit. 2007-ben, amikor a kormányzat finoman szólva sem kényeztette el a labdarúgást, a magyarok kétharmada vélekedett úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem költene focira állami forrásból.

A szövetség azt tervezte, hogy a 2010-es évek végére ezt el is érjük. Az MLSZ stratégiája egyenesen úgy fogalmaz, hogy: „A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetõjévé válhat a nettó haszonélvezõjébõl. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhetõ a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése.”

Vagyis az idén a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt, ehhez képest 2019-re több mint százmilliárdnyi focihoz kapcsolódó kiadást tervezett be a kormány.

Ami pedig talán ennél is nagyobb probléma, hogy az állami milliárdok továbbra is ellenõrizetlenül és átláthatatlanul áramlanak a fociba. Pedig a szövetség stratégiájában a transzparencia megteremtése is nagy hangsúlyt kapott, sõt elvileg ezt a kabinet is elvárta. A stratégiában azt írták, hogy a

„kormány tehát egyrészrõl szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását, másrészrõl határozottan támogatja az öntisztulási folyamatot”.

Arról a korányról van ugye szó, amelynek minisztériumai évekig minden fórumot felhasználtak arra, hogy ne lehessen kideríteni, honnan érkeznek a tao-milliárdok a sportba, majd amikor bukták a pert, az egyik tárca közölte: meg sincsenek a dokumentumok. Mellesleg ugyanezeket az adatokat a transzparencia szükségességét hosszan taglaló MLSZ is visszatartotta, de a támogatások ellenõrzésénél sem vitézkedett se a szövetség, se a kabinet.

Nem csak a taóval vannak azonban ilyen gondok. Hiába helyezett komoly szankciókat kilátásba az MLSZ arra az esetre, ha egy csapat nem számol be átláthatóan üzleti mûködésérõl, simán elõfordulhat, hogy a Fradi milliárdok eredetét titkolja, és úgy pakolnak közvetve állami forrásokat a cégbe, hogy azt többre értékelik, mint a Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Real Madridot együttvéve.

Forrás: G7
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Keményen bünteti az infláció a nyugdíjasokat
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel k...
  
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, ...
  
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
A Magyar Narancs információi szerint Simonka György parlamenti képviselő pártbeli kizárását kezdeményezte Ruck Márton medgyesegyházi fideszes csoportelnök, mert szerinte árt a Fidesz jó...
  
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Néhány napja hatósági házi karanténba került egy újfehértói önkormányzati helyiségben rendezett magánrendezvény összes résztvevője, miután az eseményen részt vett egy igazolt koro...
  
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Vegyes tervekkel készülnek a nagy magyarországi egyetemek az ősszel kezdődő tanévre: a Semmelweis Egyetem például negatív PCR-tesztet kér minden elsőévestől, az ELTE pedig hibrid oktatá...
  
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
A címvédő FTC-Telekom Waterpolo együttesénél a szerda reggeli koronavírus-tesztelés során négy játékos pozitív mintát produkált, ezért a Magyar Vízilabda Szövetség úgy döntött, h...
  
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Sürgősen vérre van szüksége annak a fiatalnak, akit a balatonszemesi átjáróban gázolt el egy vonat Intenzív osztályon ápolják az a fiatal fiút, akit 3 hete gázolt el a Keszthelyről a D...
  
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Ördög Nóráék balatonakarattyai kisboltja hatalmas forgalmat bonyolít A kicsi utca, ahol a bolt található most tele van parkoló autóval A környék lakói nyílt levelet írtak, amely után k...
  
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
A szörnyű tragédia körülményei egyelőre tisztázatlanok, ugyanis a szülők igen ellentmondásos történetet adtak elő a rendőröknek hároméves kisfiuk kínkeserves haláláról A 21 éves...
  
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
A jegybank forintcímletekben ki sem fejezhető összeget spórolt a magyar adófizetőknek A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre festményt szerez be a jegy...
  
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
A programot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) gondozza Egy, az iparágra szakosodott álláskereső oldalt is létrehoztak A koronavírus-járvány miatt állás né...
  
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Bár sem az intézmény, sem Vidnyánszky Attila nem tájékoztatta róla a nyilvánosságot, az Átlátszó felületén benyújtott közérdekű adatigénylés során kiderült, hogy Vidnyánszky...
  
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Napok óta nem látogatható Szentendre egyik legszebb belvárosi tere, a Templom tér, mert a városvezetés szerint balesetveszélyessé váltak az oda vezető utak - írja a 24hu A Templomdomb műe...
  
Gyurcsány "tíz főbűnéről" világosítja fel a fiatalokat a Fidelitas
A Fidelitas felvilágosító kampányba kezdett Balatonlellén, hogy felhívja a Demokratikus Koalíció (DK) nyári egyetemére érkező fiatalok figyelmét arra, mi történt a pártelnök, Gyurcsá...
  
Korózs: Százezer nyugdíjas már nem éri meg a nyugdíjkiegészítést
Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett inflációs mutatók miatt vizsgálja felül és korrigálja a nyugdíjemelésre vonatkozó politikáj...
  
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
A mentőket a 9 éves kisfiú nagymamája hívta ki, miután az unokája nem reagált semmire – írja a Maszol.ro. A dési kisfiút még július 24-én szállították kórházba kritikus állapotb...
  
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építését tervezi a kormány 550 millió forintból
Egy keddi kormányhatározatból kiderül, hogy a Beruházási Ügynökség 550 millió forintot költhet el az előkészítésre, amivel legkésőbb 2021 végéig kell elkészülnie. Ebből az össze...
  
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
A kormány még 2017-ben, tehát a helyi ellenzék győzelme előtt határozott arról, hogy Szentendre és Vác több milliárd forintot kap a két település történelmi belvárosában található...
  
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Nagy elhatározás kell ahhoz, hogy valaki a katonai szolgálatot válassza hivatásul A civil életből érkező lelkes jelentkezőknek az egyenruhások - elsőre bonyolult - szokatlan világa sok k...
  
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Nyílt levélben közölték a balatonakarattyaiak. megelégelték, hogy Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja rendkívül nagy forgalmat generál környékükön: a balatoni város lakóközöss...
  
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
A migránstömeg miatti fertőzési veszély a korábbi időszakhoz képest jelentősen emelkedett - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna vasárnap ...
  
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Alaposan felkavarta a kedélyeket a bejrúti robbanás a Várpalota melletti Pétfürdőn Nem véletlenül: a libanoni főváros kikötőjében 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, elképesztő p...
  
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Augusztus 12 hivatalosan is a fiatalok világnapja, amelynek alkalmából Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy videót ...
  
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Magyarország — Eddig meglehetősen keveset lehetett hallani Süli Jánosról (64), most azonban talán többen az emlékezetükbe vésik majd a nevét Sülit 2017-ben nevezték ki a Paksi Atomerőm...
  
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
Egy szóváltást követően késeltek meg egy fűnyíró férfit Marcaliban Nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerzett az a férfi, akit kedden délelőtt szúrtak hátba Marcaliban A sérte...
  
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Kötetlen beszélgetéseket láthatunk majd a Life Tv ősz elején induló, Összezárva Hajdú Péterrel című műsorában, amelynek első vendége Demcsák Zsuzsa lesz: a tévés elárulta, kifejez...
  
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Nyílt levélben közölték a balatonakarattyaiak megelégelték, hogy Ördög Nóra és Nánási Pál kisboltja rendkívül nagy forgalmat generál környékükön: a balatoni város lakóközössé...
  
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
Kiderült: még az étterem vezetője is Busai Attiláék felé rúgott, amikor a labdarúgót agyba-főbe verték a napokban Ahogyan azt korábban a Blikk is megírta, egyik olvasónk szemtanúja vol...
  
Egy orosz fővállalkozó akar ismét vásárolni Pakson
Augusztus 10-ig jelentkezhettek az érdeklődő cégek a még július 29-én kiírt tenderre Az új paksi blokk építését bonyolító, orosz tulajdonú ASZE Mérnöki Vállalat Rt viszonylagos rend...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Így megy ez: Kértek 170 milliárdot a magyar focira, négyszer annyit adott a kormány!
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.

Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.

Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.

Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot

Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.

Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.

Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.

Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.

A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


HIRDETÉS

G7 SZEKTOR
Jandó Zoltán
Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58• ADAT, KÖZÉLET
Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott
Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de elsõ ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követõen. Az MLSZ némileg leegyszerûsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerûvé és eredményessé a magyar focit.

HIRDETÉS

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy elõzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végsõ verzió is született. A következõ napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebbõl mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Elsõ lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlõdéshez.



KAPCSOLÓDÓ CIKKMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.



Épül a tömegbázis
Bár az teljesen egyértelmû, hogy a végsõ célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerûvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – errõl nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követõen közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nõhetett.


HIRDETÉS


Mindez azt jelenti, hogy elvileg a 2011-es elvárásokat is sikerült túlteljesíteni. Akkor az MLSZ azt fogalmazta meg célként, hogy 2019-re 160 ezer férfi és 10 ezer nõi focista legyen az országban. A stratégia végsõ verziójába azonban ennél kisebb szám került, ott már csak 120 ezer férfi labdarúgóval kalkuláltak.

Nem egyértelmû, hogy az akkori óvatoskodásnak mi volt az oka, de az biztos, hogy felesleges volt szerénykedni. A szövetségnél jelenleg nyilvántartott futballisták száma akkor is meghaladja a vártat, ha a vitaanyagban rögzített nagyobb, 170 ezres adathoz még a remélt 60 ezer focistanövendéket is hozzáadjuk.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEgymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegváraHiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelõdnek Magyarországon.



Más kérdés, hogy az MLSZ korosztályonként és nemenként már nem közölt hivatalos adatokat. Így elég komoly esély van arra, hogy a masszív túlteljesítés jelentõs részben a különbözõ programokba, elsõsorban a Bozsik intézményi programba bevont gyerekeknek köszönhetõ. Ez azonban még mindig nem lenne gond, különösen, ha tényleg az utánpótlás javítása volt az eredeti cél. Emellett valószínûleg a nõi kvótát is sikerült teljesíteni, legalábbis a különbözõ szövetségi kiadványok szerint már több mint 10 ezer hölgy focizik Magyarországon.

Elárasztották a focipályák az országot
Igazából a pályaépítési programra sem lehet panasz, már persze, ha a dolog anyagi részét figyelmen kívül hagyjuk, és csak a mennyiségre koncentrálunk. Itt az MLSZ a grundnosztalgiából kiindulva azt feltételezte, hogy ha elárasztják az országot kisebb pályákkal, akkor gyerekek tömegei kezdenek majd el focizni, és az új pályák – akárcsak az 50-60-as években a grundok – ontják majd magukból a fiatal tehetségeket.

HIRDETÉS



A szövetség tao-támogatásból, azaz nagyrészt közpénzbõl közel 650 pálya megépítését támogatta 2012 óta az ország különbözõ pontjain. Persze lehet vitatni, hogy feltétlenül el kellett-e költeni ilyen célra több 10 milliárd forintot, de egész biztosan nem ez volt a legrosszabbul hasznosuló befektetés a magyar futballban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a

szabadidõs alapinfrastruktúra fejlesztése ugyanis általában valóban kedvezõen hat a versenysportra is, a szabadidõsport egyéb jótékony hatásairól nem is beszélve.

Ráadásul, ha az MLSZ komolyan gondolta, hogy a tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja, akkor ezekre a beruházásokra valóban szükség volt. Sõt, még a pályák számát sem lehet nagyon kritizálni, itt ugyanis legalább nagyságrendi eltérés nincs a stratégiában szereplõ tervekhez képest.

Megszaladt a ceruza
Az állam pénzügyi szerepvállalása esetében azonban ezt már korántsem lehet elmondani. Bár az MLSZ a stratégiájában többször rögzítette, hogy állami finanszírozás nélkül nem lehet újraéleszteni a magyar futballt, ahhoz képest, ami végül ezen a területen 2011 óta történt, kifejezetten szerények voltak a szövetség elvárásai.

Az MLSZ szakemberei három olyan forrást jelöltek meg, amelyrõl úgy gondolták, hogy javítani lehet vele az alulfinanszírozott futball pénzügyi helyzetét: a hatékonyságjavulást – és ezen keresztül a költségek csökkentését -, a tao-támogatásokat, illetve az utánpótlásra kapott egyéb állami forrásokat. Ezt egészítették még ki az infrastruktúra fejlesztésére, azaz a pályák és stadionok építésekre kért pénzzel.

Mindent összevetve tíz évre nagyjából 170 milliárd forintnyi állami forrást reméltek, de óvatos becslés szerint is négyszer ennyit kaptak.

Ráadásul utóbbi nem is a végsõ összeg, hiszen még nem értünk az egy évtizedes tervezési idõszak végére. A hatalmas túllépés magyarázata, hogy a kormány egyrészt nem csak az MLSZ által vázolt három csatornán öntötte a pénzt a fociba, másrészt ezeken keresztül is sokkal többet adott.

A tao-rendszerre például összesítõ táblázatában évi 2-3 milliárdot tervezett be a szövetség, ehhez képest már az elsõ évben 23 milliárd jött be ebbõl a forrásból, azóta pedig csak hízott a program. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek.


Hasonlóan nagy volt az eltérés az utánpótlás-nevelés fejlesztésére kért és kapott összegek között. Erre 2011-ben évi 400 milliót remélt az MLSZ, a tavalyi büdzséjébe azonban már hatmilliárdot tervezett be, összesítve pedig 18 milliárd felett járunk, szemben a remélt néggyel.


Ennél is jóval nagyobb összeget osztott szét a csapatok között a szövetség a közvetítési jogok értékesítésébõl befolyt összegbõl. Bár normál esetben ez piaci bevétel lenne, itthon burkolt állami támogatás, hiszen a közmédia vette meg a jogokat masszívan túlárazva.



KAPCSOLÓDÓ CIKKTízmilliárd forint folyik át az MLSZ-en a futballcsapatokhozMég annál is sokkal több pénz kapnak a magyar focicsapatok a közvetítésekért, mint amennyirõl eddig hallani lehetett.



Mindezek fényében nem meglepõ, hogy nemcsak a focicsapatok gazdálkodhatnak sokkal több pénzbõl, mint korábban, hanem az MLSZ is. A stratégiáról szóló vitaanyag alapján úgy tûnt, fixen 10-12 milliárdos éves büdzsével számolnak, amely évrõl évre néhány százalékkal bõvül majd. Ehhez képest már 2012-ben az egy évvel korábbi másfélszeresére ugrott a szövetség bevétele, tavaly pedig majdnem hatszor annyiból sáfárkodhattak, mint 2011-ben.


Egy fél puskásnyi pénzt kértek
A legnagyobb tétel, a stadionok fejlesztése ráadásul az eddig felsoroltakban benne sincs. Bár az MLSZ messze erre kérte a legtöbb állami forrást, abból az összegbõl, amit akkor az új Puskás arénára és négy másik stadion megépítésére igényeltek volna, végül a Puskás fele sem jött ki. A vitaanyag 80 milliárd forintra becsülte az öt létesítmény együttes költségét, de a teljes 10 éves idõszakban építéssel és fenntartással együtt is csak 121 milliárdos költséget saccoltak. Jelenleg ennek közel a háromszorosánál tartunk.


Csak arra az öt arénára, amely a stratégiában szerepelt, 220 milliárd forint ment el, de ezeken kívül is volt még számos milliárdos nagyságrendû egyedi fejlesztés, és egy olyan stadionfejlesztési program is, amiben több mint egy tucatnyi kisebb város gyakran alsóbb osztályokban játszó csapata kapott új arénát százmilliókból.

A finanszírozás estében egyetlen terület van, ahol nem sikerült teljesíteni a terveket: a mûködési hatékonyság javításából – és ezzel párhuzamosan a költségek csökkentésébõl – semmi nem lett, sõt itt egyértelmûen ellentétes folyamatok játszódtak le. A magyar labdarúgás pazarlóbb, mint bármikor, sok esetben teljesen értelmetlen dolgokra mennek el százmilliók, a játékosfizetések köszönõviszonyban sincsenek a teljesítménnyel. Ennek az oka pedig épp az, hogy minden említett csatornán

elöntötte a focit a pénz, így a sportág szereplõit semmi nem késztette arra, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat.

Ebbõl már egyértelmûen látszik, hogy az MLSZ elvárásainak sokszoros túlteljesítésével a kormányzat gazdasági szempontból egyértelmûen ártott a magyar futballnak. Így esély sem volt annak az elérésére, amit a szövetség középtávú célként jelölt meg, jelesül, hogy a hazai labdarúgás önfenntartó legyen, és ne szoruljon állami forrásokra. A döntéshozók ezt már csak azért is fontosnak tartották, mert egy a fejlesztési dokumentumokban is idézett TÁRKI-felmérés szerint a magyarok többsége már a 2010-es évek elõtt sem gondolta úgy, hogy közpénzzel kellene tömni a magyar focit. 2007-ben, amikor a kormányzat finoman szólva sem kényeztette el a labdarúgást, a magyarok kétharmada vélekedett úgy, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem költene focira állami forrásból.

A szövetség azt tervezte, hogy a 2010-es évek végére ezt el is érjük. Az MLSZ stratégiája egyenesen úgy fogalmaz, hogy: „A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetõjévé válhat a nettó haszonélvezõjébõl. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhetõ a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése.”

Vagyis az idén a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt, ehhez képest 2019-re több mint százmilliárdnyi focihoz kapcsolódó kiadást tervezett be a kormány.

Ami pedig talán ennél is nagyobb probléma, hogy az állami milliárdok továbbra is ellenõrizetlenül és átláthatatlanul áramlanak a fociba. Pedig a szövetség stratégiájában a transzparencia megteremtése is nagy hangsúlyt kapott, sõt elvileg ezt a kabinet is elvárta. A stratégiában azt írták, hogy a

„kormány tehát egyrészrõl szigorúan elvárja a labdarúgás gazdasági megtisztulását, másrészrõl határozottan támogatja az öntisztulási folyamatot”.

Arról a korányról van ugye szó, amelynek minisztériumai évekig minden fórumot felhasználtak arra, hogy ne lehessen kideríteni, honnan érkeznek a tao-milliárdok a sportba, majd amikor bukták a pert, az egyik tárca közölte: meg sincsenek a dokumentumok. Mellesleg ugyanezeket az adatokat a transzparencia szükségességét hosszan taglaló MLSZ is visszatartotta, de a támogatások ellenõrzésénél sem vitézkedett se a szövetség, se a kabinet.

Nem csak a taóval vannak azonban ilyen gondok. Hiába helyezett komoly szankciókat kilátásba az MLSZ arra az esetre, ha egy csapat nem számol be átláthatóan üzleti mûködésérõl, simán elõfordulhat, hogy a Fradi milliárdok eredetét titkolja, és úgy pakolnak közvetve állami forrásokat a cégbe, hogy azt többre értékelik, mint a Barcelonát, a Manchester Unitedet és a Real Madridot együttvéve.

Forrás: G7
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Keményen bünteti az infláció a nyugdíjasokat
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Gyurcsány "tíz főbűnéről" világosítja fel a fiatalokat a Fidelitas
Korózs: Százezer nyugdíjas már nem éri meg a nyugdíjkiegészítést
Horror Désen: Férgek lepték el a koronavírusos kisfiú testét, meghalt
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építését tervezi a kormány 550 millió forintból
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Tiltakoznak: Elegük lett a balatonakarattyaiaknak Ördög Nóráék kisboltjából
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
Egy orosz fővállalkozó akar ismét vásárolni Pakson
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Bekövetkezett amitől féltek - Fehéroroszországban lekapcsolták az internetet
Gödi botrány: Újabb 30 napra felfüggesztették a polgármestert
Az USa bajban van: Egy nap alatt 52 ezer új fertőzött
Kutya meleg lesz, de ez még nem minden
Vészjósló a szállodaszövetség kijelentése a turizmusról
A tudósvilág fél az orosz vakcina miatt - Meggondolatlanság, ostobaság
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építésébe kezd bele Orbán
Fehéroroszország: már újságírókra és tüntetőkre is rátámadtak a rendőrök
Alig fél percet szánt az M1 Híradója a fehéroroszországi helyzetnek
Soros üzent: Magyarországot elfoglalta az Európai Unió egyik legnagyobb belső ellensége
Keményen bünteti az infláció a nyugdíjasokat