Kezdőlap   Budapest     2020-08-15   Csatlakozz hozzánk facebookon
Mostantól 10 évig az adófizetõk viselik a NER-nagyvállalatok kockázatát! 
Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja, amit tavasszal hirdettek meg, és szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat különbözõ nagyobb magyar vállalatokba, a NER-hez egyértelmûen és kevésbé kötõdõ cégekbe egyaránt.

A leosztás jól beleillik az irányított kapitalizmus magyarországi mûködésébe: a szûkre szabott feltételeknek megfelelõ nagyvállalatok örülhetnek az olcsó és a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásnak, miközben a beavatkozás egyáltalán nem versenysemleges (kiválasztják a gyõzteseket), a kockázatok túlnyomó részét pedig az adófizetõk viselik. Ez mostantól kezdve legalább tíz évig így lesz, ráadásul a program a tervek szerint csak terebélyesedni fog.

Az MNB, amióta Matolcsy György 2013-ban átvette a vezetését, túl van néhány õrült módon kockázatos húzáson, amelyeket utólag szinte egyöntetûen nagy sikerként ítélnek meg a gazdasági közbeszédben. Ilyen volt az agresszív kamatcsökkentés, a monetáris eszköztár átalakítása és a növekedési hitelprogram is. Ezeket indulásuk idején mind nagy hangon kritizálták a szakértõk, ám közben a magyar gazdaság lendületbe jött, és ez az évek alatt lemorzsolta a kritikusokat. Talán ezért sem érkezik sok szakmai kritika a most indult növekedési kötvényprogrammal szemben. Pedig vannak problémák.

A program hivatalos célja, hogy a semmibõl elindítsa a vállalati kötvénypiacot Magyarországon. Az elgondolás szerint, ha az MNB hatalmas tûzerõt bevetve ösztönözni kezdi a cégeket, hogy csapjanak bele a vállalati kötvények kibocsátásába, akkor életet lehelnek a tetszhalott piacba. A nagyvállalatok beletanulnak a folyamatba, egy idõ után rutin lesz a kötvényes finanszírozás, és egyszer majd talán az MNB támogatása nélkül is mûködni fog a piac.

Addig is elsõ körben 300 milliárd forinttal – és a résztvevõ vállalatok folyamatos támogatásával – tolja meg a jegybank ezt a projektet, vállalva, hogy a cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról megvásárolja. A potenciálisan jelentkezõ cégeket azzal szûrik meg, hogy a kibocsátásnak legalább egymilliárd forintosnak kell lennie, és a tervezett kötvény hitelminõsítésének jobbnak kell lennie a B plusz szintnél. Ehhez eleve olyan nagy vállalatnak kell lennie az igénylõnek, amely elég jelentõs fedezetet tud tenni a kötvények mögé – ezek száma Magyarországon közelebb van a százhoz, mint az ezerhez.

Kétségtelen, hogy hiába vannak meg a jogi és infrastrukturális feltételei a vállalati kötvénypiacnak Magyarországon hosszú ideje, a szegmens az utóbbi években halott volt. Hogy ezt belássuk, elég ránézni a következõ ábrára, ami a budapesti tõzsdén kereskedett vállalati kötvények piaci értékét mutatja.

Ha jobban megnézzük, a legtöbb vállalati kötvényes pénz az állami cégek kötvényeiben, illetve a bankok által kibocsátott kötvényekben volt. Az állami vállalatok technikai okokból finanszírozzák magukat kötvényekkel – végsõ soron teljesen mindegy, hogy közvetlenül a költségvetésbõl vagy az adófizetõk garanciájával vonják be a pénzt -, ahogy a bankok finanszírozása is speciális a reálgazdasági vállalatokhoz képest.

Szûken vett vállalati kötvényeket alig látunk, és amit igen, azokat – néhány kivétellel – finoman szólva nem lehet sikertörténetnek nevezni. A Btel kötvénykibocsátásból büntetõügy lett, de az E-Star/Enefi kötvényeseinek is le kellett írniuk a befektetésük szinte egészét. A Quaestor persze nem véletlenül nincs az ábrán, a csaló cégcsoport lakosságra borított kötvényeivel nem lehetett a BÉT-en kereskedni, a cég maga csinált piacot nekik saját fiókhálózatával. Ahogy a Hungária Értékpapír kötvényei sem voltak bevezetve a BÉT-re. Ezek a 2015-ben kirobbant botrányok mindenesetre érthetõ módon teljesen elvették a magyar befektetõk maradék kedvét is a vállalati kötvényektõl.

Azóta vállalati kötvényt csak két csoport, az Alteo és a Wing Holding dobott a piacra. Ezek rendes, bármely befektetõ számára nyílt kibocsátások voltak, a két cég részletes prospektusban vázolta a kötvények kockázatait és a bevont pénzbõl megvalósítani kívánt beruházásokat. Ugyanakkor a méretük nem mondható jelentõsnek, a Wing adósságait 50,6 milliárdos, az Alteo adósságait pedig 2,2 milliárdos értéken tartja nyilván a piac.

Ez együttvéve a magyar GDP 0,1 százalékát teszi ki. Az MNB adatai szerint még tízszer ennyi zárt körben kibocsátott kötvényadóssága van a nem pénzügyi vállalatoknak – ezeknek azonban nincsen transzparens piaca, így aztán nem is lehet õket a vállalati kötvénypiac részének tekinteni. Közben a visegrádi országokban a BIS adatai szerint a GDP 6-7 százaléka, Franciaországban pedig a harmada a vállalati kötvényállomány, míg az USA-ban már a hatezer milliárd dollárt is meghaladta az értékpapírosított vállalati adósságok piaci értéke, szóval lenne hova fejleszteni a piacot.

A vállalatoknak mindig szükségük van pénzre, hogy növekedni tudjanak. A Magyarországon bejáratott megoldás erre a bankhitel. Ennek van hagyománya, és a nagyjából 2016-ig tartó vállalati hiteli lejtmenet után a bankok újra nagyobb erõvel kezdték szórni a hiteleket a magyarországi cégeknek. Ezt a folyamatot mindenképpen megkönnyítette az MNB növekedési hitelprogramja, aminek keretében több mint 2500 milliárd forint hitelt osztottak ki magyar bankok az MNB olcsóbban biztosított forrásából.

Mivel a mélyponthoz képest éppen kétezer milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelek állománya, ezért logikus lenne arra következtetni, hogy mindez önmagában az MNB ténykedése miatt történt. De ez nem így van, 2013 eleje óta ötször annyi nem-NHP-s új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyi NHP-set (az új hitel nem ugyanaz, mint a hitelállomány, hiszen a hitelek jelentõs része rövid lejáratú, így éven belül, évente vagy néhány évente lejárnak, tovább kell õket görgetni).

A kötvények elõnye a hitelekhez képest, hogy a pénz felhasználásával kapcsolatban sokkal kevesebb a kötöttség. Akár vissza is lehet fizetni belõle a korábban felvett bankhiteleket, és rögtön sokkal szabadabbnak érezheti magát a cégvezetés. Tíz éven át annyi a feladat, hogy fizetni kell a kupon után járó pénzt a kötvények tulajdonosainak. És mivel beszáll az MNB, biztosított a kereslet a kötvényekre, csak a kibocsátás harmadára kell hozni külsõ befektetõt. Ezért a kupon fizetésébõl adódó költségek sokkal alacsonyabbak, mint ami a tisztán piaci feltételekbõl adódna. A kisebb és közepes vállalkozások tízezreit megcélzó NHP-vel ellentétben itt ráadásul eleve a gyõztesekre, piaci vagy nem piaci eszközökkel már most nagyra nõtt cégekre lõ a kötvényprogram.

A programban részt vevõ cégek közül eddig 12 van túl a kötvények kibocsátásán, további 13 még elõtte áll. Elõbbiek közül a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó Opus, Appeninn, Duna Aszfalt és Market összesen hajszál híján százmilliárd forinthoz jutott a kötvényekbõl, ezeknek a kötvényeknek az eddigi közzétételek szerint összesen a 63,3 százalékát birtokolja jelenleg az MNB. Néhány nagy kormányközeli vállalat kötvényaukciója még hátra van, így a 4ig, a Schmitt Mária-féle BIF, a TV2 és egy sok közbeszerzést nyerõ takarítócég, a B+N Referencia Kft. még nem vonta be a maga MNB-s forrását. De senkit nem érne meglepetésként, ha végül a 300 milliárdos MNB-s keret közel fele ezeknél a cégeknél kötne ki. A NER-hez nem szorosan kötõdõ cégek eddig 156 milliárd forintot vontak be, és ebben már benne van a Pick Szeged és a Masterplast eheti kötvényaukciója is.

Érdekes megfigyelni, hogy az egyértelmûen NER-es cégként számon tartott vállalkozások adósságaira szinte fillérre annyi ajánlat érkezett, mint amennyi kötvényt meghirdettek. Az Opus, Duna Aszfalt, Appeninn és Market négyes mellett az állammal erõsen összefonódott Mol esetében is ez volt a helyzet.

A piaci alapon mûködõ cégek közül csak volt, amelynél nem volt komolyabb túljegyzés (egy luxemburgi cégen keresztül Írországból birtokolt – Tolna megyei etanolgyártó, a Pannonia Bio, amely egy jelentõsebb K&H bankos hitel mellé vonta be a 15 milliárdos kötvényes forrást; ez volt az elsõ NKP-s kibocsátás). De általában sokkal több volt a jelentkezõ a piaci, nem tisztán NER-es cégek kötvényeire, mint a meghirdetett mennyiség, az Alteo papírjaira például 1,7-szeres volt a túljegyzés.

A kötvényeket többnyire a meghirdetett kuponoknál jobb – azaz alacsonyabb – átlaghozammal sikerült eladniuk a befektetõknek. A hozamok 1,9 százalék (Mol) és 3,8 százalék (Cordia) között vannak, és egyébként érdekes, hogy semennyire nem korrelálnak az MNB által felkért német hitelminõsítõ, a Scope Ratings minõsítéseivel. A BBB mínuszra értékelt Opus kötvényei például 2,7 százalékos átlaghozammal mentek el, míg a három fokozattal rosszabb BB mínuszra kihozott Baromfi-Coop papírjaiért 2,4 százalékkal is megelégedtek a befektetõk.

Az a nyilvánosság számára még nem világos, hogy mit szeretnének csinálni ezek a vállalatok a bevont pénzbõl, mivel a mostani kibocsátások mind zártkörûek voltak. De elvileg fél éven belül be kell vezetni a papírokat a valódi szabályozott piacra, és akkor közzé kell majd tenni a kibocsátási tájékoztatókat is.

Arra ugyan nem jók ezek a hozamok, hogy tízéves állampapírba fektetve ingyen pénzhez jussanak a cégek, de majdnem: a nem lakossági befektetõk rendelkezésére álló tízéves állampapír éves hozama 1,8-1,9 százalék körül van most, ami éppen túl alacsony ehhez. (Az ingyenpénzes trükköt legfeljebb akkor tudják megoldani a cégek, ha valamilyen ravasz módszerrel átkötik a bejövõ pénzt magánszemélyekhez, akik aztán az úgynevezett szuperállampapírt, a közel öt százalékos kamatozású MÁP pluszt vesznek belõle. Ez az Index korábbi cikke szerint nem teljesen hallatlan dolog.)

Azt látjuk mindenesetre, hogy a NER-es cégek finanszírozása szintet lép ezzel a programmal.

Az állam jóvoltából jól teljesítõ, egyre nagyobb vagyonelemeket elnyelõ, ám már eddig is jelentõs adósságokat felhalmozó cégek lehetõséget kapnak arra, hogy kiválthassák bankhiteleiket, és további pénzügyi szabadsághoz jussanak. A bejövõ pénzbõl csinálhatnak szinte bármit, vehetnek új kastélyokat, szállodaláncokat, energetikai cégeket itthon vagy akár külföldön is. Ahogyan Gresham törvénye kimondja, a rossz pénz mindig kiszorítja a jót. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha valaki olcsóbb forrásra alapozva bármit összevásárolhat, az elõbb-utóbb kiszorítja a piacról azokat, akik konzervatívabb szellemben építkeztek.

A kérdés már csak az, hogy mi lesz a következménye annak, hogy az MNB-nél legalább százmilliárd forint NER-es cégadósság lesz. A népszerû elképzeléssel ellentétben az MNB – hiába övé a bankóprés – csak közvetetten, a kereskedelmi bankok hitelezésén keresztül tud létrehozni pénzt. Így a kötvényprogram forrása sem a pénznyomtatás lesz. Vagyis igen, de ezt egy preferenciális betét nevû módszerrel fogják semlegesíteni a forrásoldalon – azaz amennyivel több pénz kerül a rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is kötnek a kötvényprogramban részt vevõ bankok pénzébõl.

A Matolcsy-féle jegybank az elejétõl kezdve alig leplezetten eredménycéllal mûködik: a kamatcsökkentés két csatornán keresztül is óriási mértékben javította az MNB eredményét, hatalmas hasznot hajtva a jegybanknak. Ebbõl a pénzbõl hozták létre a sok botrányt kavart Pallas alapítványokat, fizettek osztalékot a költségvetésbe, és felhalmoztak egy 200 milliárd forintos eredménytartalékot is. Az MNB tehát el tud nyelni jelentõs veszteségeket is (bár ha esetleg megfordulnak a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen más okokból is nagy veszteségek jöhetnek, és ezeket végsõ soron az adófizetõknek kell majd állniuk). A probléma inkább az, hogy rengeteg adófizetõi pénz kerül piaci körülmények között egyelõre nem bizonyított cégekhez, amelyek most még jobban túladósodhatnak,

így a NER-cégek lassan az egész gazdaságot veszélyeztetõ rendszerszerû fenyegetéssé válhatnak.

Ennek egy másik következménye, hogy ha kölcsönösen függõ, szimbiotikus viszonyba kerülnek a NER-cégek az állammal, akkor nem is lehet tõlük megszabadulni.

Forrás: G7
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Belebukik Orbán ha Simonka elkezd beszélni ahogy ígérte?
Rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok
Gáspár Evelin lett a MasterChef VIP győztese - Szinte nulla tudással érkeztem a műsorba
27 éves fiatal srác halt meg egy szombathelyi szórakozóhelyen
Az Óperint utcában történt tegnap este A fiatal azt mondta társainak, hogy nem lát Tánc után lett rosszul a fiatalember A társai azonnal megpróbálták újraéleszteni és a mentők is soká...
  
Megérkezett a hadsereg Minszkbe - teljes a káosz
Minszk • Aggasztó jelenetek zajlanak éppen Minszkben, a fehérorosz hadsereg egy komplett hadoszloppal érkezett meg az eddig békésen tüntető fővárosba A külvárosokat a tájékoztatás ala...
  
Botrány: Andy Vajna vissza akart térni titokzatos szerelméhez
Dobó Kata és Vajna Timi csak egy része Andy Vajna történetének, ezeknél a kapcsolatoknál azonban jóval erősebb és meghatározóbb volt az a bizonyos Csilla, és Andy hozzá fűződő szerel...
  
Újabb fejlemények az érdi tömegverekedéssel kapcsolatban
A Pest Megyei Főügyészség újabb három férfi letartóztatását indítványozta az érdi tömegverekedés ügyében Nemrégiben történt egy tömegverekedés Érden, amikor egy enyingi és egy ...
  
Majka megszólalt: terjed valami f.szság a nevemben
Majka közösségi oldalán reagált a nevével való visszaélésre Ahogy a Blikk megírta, egy csaló létrehozott egy kamu Facebook-profilt, ami Majka nevét viseli Ki is került egy bejegyzés, am...
  
Több beruházást is visszavont a kormány
Több beruházásról szóló határozatát visszavonta a kabinet Köztük azokat, amelyek négy hazai település sportberuházásairól hozott Közülük csak három ellenzéki vezetésű, egy fides...
  
Orbán nyert: alig találkozni magyarokkal az Adrián
60 százalékkal kevesebb honfitársunk ment az idén eddig a horvát tengerpartra, mint 2019 azonos időszakában Ez az adat még két nappal azelőtti, hogy déli szomszédunknál rekordot döntött...
  
Egy felvétel szerint a rendőrök golyója ölte meg a minszki tüntetőt
Nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen látszik, hogyan halt meg a minszki tüntetések első áldozata A hivatalos verzió szerint saját robbanószerkezete robbant fel a 34 éves férfi kez...
  
Óriási botrány: Kifosztották Vajna Tímeát a nyaralása alatt
Kifosztották ibizai nyaralása alatt Vajna Tímeát, Andy Vajna özvegyét, így aztán ott is ragadt új párjával a spanyol szigeten A történteket az Instagram-sztorijában osztotta meg követő...
  
Uniós pénzből festetne ki a kórházakat az Orbán kormány
Megkezdődik 17 fővárosi kórház fertőtlenítési célú felújítása, „egyes esetekben ideértve a kórház külső felújítását is”, Kásler Miklós miniszter pedig azt a feladatot kapta...
  
Mutatjuk kik nyerhetnek nagyot a bejrúti szörnyűségen
A robbanás okozta kár meghaladja a 15 milliárd dollárt A bejrúti kikötő területén múlt kedden történt robbanásban több mint 170 ember vesztette életét és több mint hatezren megsérü...
  
Valami történt: sportberuházásokat állít le Orbán
Érd, Vác, Balatonalmádi, Bonyhád esetében is visszavonta korábbi, sportberuházásokkal kapcsolatos döntéseit a kormány Az erről szóló pénteki kormányhatározatban a Gazdaságvédelmi Ak...
  
Újra leng a szivárványos zászló - botrányra készülve
Kiakaszottak egy másik szivárványos zászlót a ferencvárosi városházára, miután éjjel, feltehetően fradista futballszurkolók, letépték az előzőt "Van másik" - olvasható Ferencváros ...
  
Több mint 1100 pedagógust keresnek az iskolák iskolakezdésig
Az Emmi szerint ebben az időszakban váltanak álláshelyet a pedagógusok Több mint 1100 pedagógust keresnek országszerte az iskolák, két héttel a tanévkezdés előtt A Pedagógusok Demokrati...
  
Botrány Vásárosnaményban: az emberek kórházbezárástól tartanak
Még mindig zárva vannak a fekvőbeteg osztályok Kórházbezárástól tartanak, ezért tüntettek pénteken Vásárosnaményban A koronavírus miatt márciusban elrendelt, azóta megszüntetett ves...
  
Putyinnal akar tárgyalni Lukasenka
A fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka arról beszélt, hogy az országban zajló tüntetések akár Oroszországra is veszélyt jelenthetnek, ezért tárgyalni akar Vlagyimir Putyin orosz eln...
  
1.8 milliárd forint: Orbán apja osztalékként vette ki
A K-Monitor hívja fel a figyelmet, hogy elérhető az igazságügyi minisztérium oldalán a Dolomit Kft legfrissebb, 2019-es beszámolója A cég fő tulajdonosa Orbán Győző, Orbán Viktor minisz...
  
Vízbe fulladt egy fiatal férfi - 10 perc múlva kapott értesítést a vízimentő szolgálat
Egy fiatal férfi fulladt bele a Lupa-tóba a strand VIP részén csütörtökön, írta az Indexnek egy olvasójuk, amit a mentőszolgálat is megerősített „A parttól hét-nyolc méterre egy fé...
  
Rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok
Az idei alacsony nyugdíjemelés miatt rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok A friss adatok alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy novemberben érkezik a nyugdíjkiegészítés Meg...
  
Fidelitas botrány: nem írták alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
Már 51 fiatal kereszténydemokrata politikus támogatja az EPP ifjúsági szervezetének a közleményét, ami elítéli a fehérorosz erőszakot, a Fidelitas és az IKSZ viszont nem írta alá Az Eu...
  
Belebukik Orbán ha Simonka elkezd beszélni ahogy ígérte?
Ruck Márton medgyesegyházi fideszes csoportelnök kezdeményezte Simonka György parlamenti képviselő kizárását a Fideszből, mert szerinte árt a Fidesz jó hírének a költségvetési csalá...
  
Lukasenka a választás napján hirtelen elrepült Törökországba
Vasárnap óta tartanak a tüntetések Belaruszban, amit az váltott ki, hogy azt a hivatalos adatok szerint az országot 1994 óta vezető diktátor, Aljakszandr Lukasenka nyerte nagy fölénnyel Szv...
  
Új szabályokat jelentett be Szijjártó Péter
A 2020/2021-es nemzetközi labdarúgó-kupaszezon jövő heti kezdetével új protokoll lép életbe a koronavírus-járvány miatt a külföldön pályára lépő és onnan hazatérő magyar csapatok...
  
Orbán Viktor levelet küldött az indiai miniszterelnöknek - mutatjuk mit írt
Orbán Viktor miniszterelnök őszinte üdvözletét és jókívánságait fejezte ki az Indiai Köztársaság függetlenségének 74 évfordulója alkalmából Narendra Modi indiai miniszterelnöknek...
  
Orbán Viktor levelet írt: Magyarország és India történelmi barátságáról beszélt....
Orbán Viktor miniszterelnök őszinte üdvözletét és jókívánságait fejezte ki az Indiai Köztársaság függetlenségének 74 évfordulója alkalmából Narendra Modi indiai miniszterelnöknek...
  
Gáspár Evelin lett a MasterChef VIP győztese - Szinte nulla tudással érkeztem a műsorba
Budapest — Még ő maga is meglepődött: Gáspár Evelin (26) nyerte a MasterChef VIP 2 főzőversenyét! A TV2 főzős műsorának fináléjában Polgár Tündénél bizonyult jobbnak Gáspár Gy...
  
Negatív rekord: Több tucat osztrák fertőződött meg nyaralás közben
Felső-Ausztriában negyven Horvátországból hazatérő ember koronavírus-tesztje lett pozitív Rekordmagasságban az új fertőzöttek száma Ausztriában: egy nap alatt 282 ember tesztje lett poz...
  
Leszaggatták a szivárványos zászlót amit Karácsony tűzött ki
Megtaposták és meg is gyújtották Fradiszurkolók tették, a Facebookon büszkélkedtek el vele Ferencvárosi futballszurkolók egy csoportja éjjel leszaggatta a ferencvárosi városháza épület...
  
EU szankció: lépnek Lukasenkáékkal szemben
Josep Borrell bejelentette, az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy sz...
  
Orbán elleni csodafegyverről beszél mindenki
Már jobban állnak az ellenzéki pártok, mint a 2018-as választás előtt, a Momentum elnökségi tagja szerint az elmúlt 10 évben nem volt ennyi esélyük a Fidesz ellen, mint most A pártelnök...
  
THE HUNGARIAN TIMES Impresszum / Sütik
Mostantól 10 évig az adófizetõk viselik a NER-nagyvállalatok kockázatát!
Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja, amit tavasszal hirdettek meg, és szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat különbözõ nagyobb magyar vállalatokba, a NER-hez egyértelmûen és kevésbé kötõdõ cégekbe egyaránt.

A leosztás jól beleillik az irányított kapitalizmus magyarországi mûködésébe: a szûkre szabott feltételeknek megfelelõ nagyvállalatok örülhetnek az olcsó és a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásnak, miközben a beavatkozás egyáltalán nem versenysemleges (kiválasztják a gyõzteseket), a kockázatok túlnyomó részét pedig az adófizetõk viselik. Ez mostantól kezdve legalább tíz évig így lesz, ráadásul a program a tervek szerint csak terebélyesedni fog.

Az MNB, amióta Matolcsy György 2013-ban átvette a vezetését, túl van néhány õrült módon kockázatos húzáson, amelyeket utólag szinte egyöntetûen nagy sikerként ítélnek meg a gazdasági közbeszédben. Ilyen volt az agresszív kamatcsökkentés, a monetáris eszköztár átalakítása és a növekedési hitelprogram is. Ezeket indulásuk idején mind nagy hangon kritizálták a szakértõk, ám közben a magyar gazdaság lendületbe jött, és ez az évek alatt lemorzsolta a kritikusokat. Talán ezért sem érkezik sok szakmai kritika a most indult növekedési kötvényprogrammal szemben. Pedig vannak problémák.

A program hivatalos célja, hogy a semmibõl elindítsa a vállalati kötvénypiacot Magyarországon. Az elgondolás szerint, ha az MNB hatalmas tûzerõt bevetve ösztönözni kezdi a cégeket, hogy csapjanak bele a vállalati kötvények kibocsátásába, akkor életet lehelnek a tetszhalott piacba. A nagyvállalatok beletanulnak a folyamatba, egy idõ után rutin lesz a kötvényes finanszírozás, és egyszer majd talán az MNB támogatása nélkül is mûködni fog a piac.

Addig is elsõ körben 300 milliárd forinttal – és a résztvevõ vállalatok folyamatos támogatásával – tolja meg a jegybank ezt a projektet, vállalva, hogy a cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról megvásárolja. A potenciálisan jelentkezõ cégeket azzal szûrik meg, hogy a kibocsátásnak legalább egymilliárd forintosnak kell lennie, és a tervezett kötvény hitelminõsítésének jobbnak kell lennie a B plusz szintnél. Ehhez eleve olyan nagy vállalatnak kell lennie az igénylõnek, amely elég jelentõs fedezetet tud tenni a kötvények mögé – ezek száma Magyarországon közelebb van a százhoz, mint az ezerhez.

Kétségtelen, hogy hiába vannak meg a jogi és infrastrukturális feltételei a vállalati kötvénypiacnak Magyarországon hosszú ideje, a szegmens az utóbbi években halott volt. Hogy ezt belássuk, elég ránézni a következõ ábrára, ami a budapesti tõzsdén kereskedett vállalati kötvények piaci értékét mutatja.

Ha jobban megnézzük, a legtöbb vállalati kötvényes pénz az állami cégek kötvényeiben, illetve a bankok által kibocsátott kötvényekben volt. Az állami vállalatok technikai okokból finanszírozzák magukat kötvényekkel – végsõ soron teljesen mindegy, hogy közvetlenül a költségvetésbõl vagy az adófizetõk garanciájával vonják be a pénzt -, ahogy a bankok finanszírozása is speciális a reálgazdasági vállalatokhoz képest.

Szûken vett vállalati kötvényeket alig látunk, és amit igen, azokat – néhány kivétellel – finoman szólva nem lehet sikertörténetnek nevezni. A Btel kötvénykibocsátásból büntetõügy lett, de az E-Star/Enefi kötvényeseinek is le kellett írniuk a befektetésük szinte egészét. A Quaestor persze nem véletlenül nincs az ábrán, a csaló cégcsoport lakosságra borított kötvényeivel nem lehetett a BÉT-en kereskedni, a cég maga csinált piacot nekik saját fiókhálózatával. Ahogy a Hungária Értékpapír kötvényei sem voltak bevezetve a BÉT-re. Ezek a 2015-ben kirobbant botrányok mindenesetre érthetõ módon teljesen elvették a magyar befektetõk maradék kedvét is a vállalati kötvényektõl.

Azóta vállalati kötvényt csak két csoport, az Alteo és a Wing Holding dobott a piacra. Ezek rendes, bármely befektetõ számára nyílt kibocsátások voltak, a két cég részletes prospektusban vázolta a kötvények kockázatait és a bevont pénzbõl megvalósítani kívánt beruházásokat. Ugyanakkor a méretük nem mondható jelentõsnek, a Wing adósságait 50,6 milliárdos, az Alteo adósságait pedig 2,2 milliárdos értéken tartja nyilván a piac.

Ez együttvéve a magyar GDP 0,1 százalékát teszi ki. Az MNB adatai szerint még tízszer ennyi zárt körben kibocsátott kötvényadóssága van a nem pénzügyi vállalatoknak – ezeknek azonban nincsen transzparens piaca, így aztán nem is lehet õket a vállalati kötvénypiac részének tekinteni. Közben a visegrádi országokban a BIS adatai szerint a GDP 6-7 százaléka, Franciaországban pedig a harmada a vállalati kötvényállomány, míg az USA-ban már a hatezer milliárd dollárt is meghaladta az értékpapírosított vállalati adósságok piaci értéke, szóval lenne hova fejleszteni a piacot.

A vállalatoknak mindig szükségük van pénzre, hogy növekedni tudjanak. A Magyarországon bejáratott megoldás erre a bankhitel. Ennek van hagyománya, és a nagyjából 2016-ig tartó vállalati hiteli lejtmenet után a bankok újra nagyobb erõvel kezdték szórni a hiteleket a magyarországi cégeknek. Ezt a folyamatot mindenképpen megkönnyítette az MNB növekedési hitelprogramja, aminek keretében több mint 2500 milliárd forint hitelt osztottak ki magyar bankok az MNB olcsóbban biztosított forrásából.

Mivel a mélyponthoz képest éppen kétezer milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelek állománya, ezért logikus lenne arra következtetni, hogy mindez önmagában az MNB ténykedése miatt történt. De ez nem így van, 2013 eleje óta ötször annyi nem-NHP-s új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyi NHP-set (az új hitel nem ugyanaz, mint a hitelállomány, hiszen a hitelek jelentõs része rövid lejáratú, így éven belül, évente vagy néhány évente lejárnak, tovább kell õket görgetni).

A kötvények elõnye a hitelekhez képest, hogy a pénz felhasználásával kapcsolatban sokkal kevesebb a kötöttség. Akár vissza is lehet fizetni belõle a korábban felvett bankhiteleket, és rögtön sokkal szabadabbnak érezheti magát a cégvezetés. Tíz éven át annyi a feladat, hogy fizetni kell a kupon után járó pénzt a kötvények tulajdonosainak. És mivel beszáll az MNB, biztosított a kereslet a kötvényekre, csak a kibocsátás harmadára kell hozni külsõ befektetõt. Ezért a kupon fizetésébõl adódó költségek sokkal alacsonyabbak, mint ami a tisztán piaci feltételekbõl adódna. A kisebb és közepes vállalkozások tízezreit megcélzó NHP-vel ellentétben itt ráadásul eleve a gyõztesekre, piaci vagy nem piaci eszközökkel már most nagyra nõtt cégekre lõ a kötvényprogram.

A programban részt vevõ cégek közül eddig 12 van túl a kötvények kibocsátásán, további 13 még elõtte áll. Elõbbiek közül a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó Opus, Appeninn, Duna Aszfalt és Market összesen hajszál híján százmilliárd forinthoz jutott a kötvényekbõl, ezeknek a kötvényeknek az eddigi közzétételek szerint összesen a 63,3 százalékát birtokolja jelenleg az MNB. Néhány nagy kormányközeli vállalat kötvényaukciója még hátra van, így a 4ig, a Schmitt Mária-féle BIF, a TV2 és egy sok közbeszerzést nyerõ takarítócég, a B+N Referencia Kft. még nem vonta be a maga MNB-s forrását. De senkit nem érne meglepetésként, ha végül a 300 milliárdos MNB-s keret közel fele ezeknél a cégeknél kötne ki. A NER-hez nem szorosan kötõdõ cégek eddig 156 milliárd forintot vontak be, és ebben már benne van a Pick Szeged és a Masterplast eheti kötvényaukciója is.

Érdekes megfigyelni, hogy az egyértelmûen NER-es cégként számon tartott vállalkozások adósságaira szinte fillérre annyi ajánlat érkezett, mint amennyi kötvényt meghirdettek. Az Opus, Duna Aszfalt, Appeninn és Market négyes mellett az állammal erõsen összefonódott Mol esetében is ez volt a helyzet.

A piaci alapon mûködõ cégek közül csak volt, amelynél nem volt komolyabb túljegyzés (egy luxemburgi cégen keresztül Írországból birtokolt – Tolna megyei etanolgyártó, a Pannonia Bio, amely egy jelentõsebb K&H bankos hitel mellé vonta be a 15 milliárdos kötvényes forrást; ez volt az elsõ NKP-s kibocsátás). De általában sokkal több volt a jelentkezõ a piaci, nem tisztán NER-es cégek kötvényeire, mint a meghirdetett mennyiség, az Alteo papírjaira például 1,7-szeres volt a túljegyzés.

A kötvényeket többnyire a meghirdetett kuponoknál jobb – azaz alacsonyabb – átlaghozammal sikerült eladniuk a befektetõknek. A hozamok 1,9 százalék (Mol) és 3,8 százalék (Cordia) között vannak, és egyébként érdekes, hogy semennyire nem korrelálnak az MNB által felkért német hitelminõsítõ, a Scope Ratings minõsítéseivel. A BBB mínuszra értékelt Opus kötvényei például 2,7 százalékos átlaghozammal mentek el, míg a három fokozattal rosszabb BB mínuszra kihozott Baromfi-Coop papírjaiért 2,4 százalékkal is megelégedtek a befektetõk.

Az a nyilvánosság számára még nem világos, hogy mit szeretnének csinálni ezek a vállalatok a bevont pénzbõl, mivel a mostani kibocsátások mind zártkörûek voltak. De elvileg fél éven belül be kell vezetni a papírokat a valódi szabályozott piacra, és akkor közzé kell majd tenni a kibocsátási tájékoztatókat is.

Arra ugyan nem jók ezek a hozamok, hogy tízéves állampapírba fektetve ingyen pénzhez jussanak a cégek, de majdnem: a nem lakossági befektetõk rendelkezésére álló tízéves állampapír éves hozama 1,8-1,9 százalék körül van most, ami éppen túl alacsony ehhez. (Az ingyenpénzes trükköt legfeljebb akkor tudják megoldani a cégek, ha valamilyen ravasz módszerrel átkötik a bejövõ pénzt magánszemélyekhez, akik aztán az úgynevezett szuperállampapírt, a közel öt százalékos kamatozású MÁP pluszt vesznek belõle. Ez az Index korábbi cikke szerint nem teljesen hallatlan dolog.)

Azt látjuk mindenesetre, hogy a NER-es cégek finanszírozása szintet lép ezzel a programmal.

Az állam jóvoltából jól teljesítõ, egyre nagyobb vagyonelemeket elnyelõ, ám már eddig is jelentõs adósságokat felhalmozó cégek lehetõséget kapnak arra, hogy kiválthassák bankhiteleiket, és további pénzügyi szabadsághoz jussanak. A bejövõ pénzbõl csinálhatnak szinte bármit, vehetnek új kastélyokat, szállodaláncokat, energetikai cégeket itthon vagy akár külföldön is. Ahogyan Gresham törvénye kimondja, a rossz pénz mindig kiszorítja a jót. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha valaki olcsóbb forrásra alapozva bármit összevásárolhat, az elõbb-utóbb kiszorítja a piacról azokat, akik konzervatívabb szellemben építkeztek.

A kérdés már csak az, hogy mi lesz a következménye annak, hogy az MNB-nél legalább százmilliárd forint NER-es cégadósság lesz. A népszerû elképzeléssel ellentétben az MNB – hiába övé a bankóprés – csak közvetetten, a kereskedelmi bankok hitelezésén keresztül tud létrehozni pénzt. Így a kötvényprogram forrása sem a pénznyomtatás lesz. Vagyis igen, de ezt egy preferenciális betét nevû módszerrel fogják semlegesíteni a forrásoldalon – azaz amennyivel több pénz kerül a rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is kötnek a kötvényprogramban részt vevõ bankok pénzébõl.

A Matolcsy-féle jegybank az elejétõl kezdve alig leplezetten eredménycéllal mûködik: a kamatcsökkentés két csatornán keresztül is óriási mértékben javította az MNB eredményét, hatalmas hasznot hajtva a jegybanknak. Ebbõl a pénzbõl hozták létre a sok botrányt kavart Pallas alapítványokat, fizettek osztalékot a költségvetésbe, és felhalmoztak egy 200 milliárd forintos eredménytartalékot is. Az MNB tehát el tud nyelni jelentõs veszteségeket is (bár ha esetleg megfordulnak a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen más okokból is nagy veszteségek jöhetnek, és ezeket végsõ soron az adófizetõknek kell majd állniuk). A probléma inkább az, hogy rengeteg adófizetõi pénz kerül piaci körülmények között egyelõre nem bizonyított cégekhez, amelyek most még jobban túladósodhatnak,

így a NER-cégek lassan az egész gazdaságot veszélyeztetõ rendszerszerû fenyegetéssé válhatnak.

Ennek egy másik következménye, hogy ha kölcsönösen függõ, szimbiotikus viszonyba kerülnek a NER-cégek az állammal, akkor nem is lehet tõlük megszabadulni.

Forrás: G7
Belebukik Orbán ha Simonka elkezd beszélni ahogy ígérte?
Rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok
Gáspár Evelin lett a MasterChef VIP győztese - Szinte nulla tudással érkeztem a műsorba
Máris repedezni kezdett a másfél hónapja átadott kerékpárút - Milliárdokba került
27 éves fiatal srác halt meg egy szombathelyi szórakozóhelyen
Megérkezett a hadsereg Minszkbe - teljes a káosz
Botrány: Andy Vajna vissza akart térni titokzatos szerelméhez
Újabb fejlemények az érdi tömegverekedéssel kapcsolatban
Majka megszólalt: terjed valami f.szság a nevemben
Több beruházást is visszavont a kormány
Orbán nyert: alig találkozni magyarokkal az Adrián
Egy felvétel szerint a rendőrök golyója ölte meg a minszki tüntetőt
Óriási botrány: Kifosztották Vajna Tímeát a nyaralása alatt
Uniós pénzből festetne ki a kórházakat az Orbán kormány
Mutatjuk kik nyerhetnek nagyot a bejrúti szörnyűségen
Valami történt: sportberuházásokat állít le Orbán
Újra leng a szivárványos zászló - botrányra készülve
Több mint 1100 pedagógust keresnek az iskolák iskolakezdésig
Botrány Vásárosnaményban: az emberek kórházbezárástól tartanak
Putyinnal akar tárgyalni Lukasenka
1.8 milliárd forint: Orbán apja osztalékként vette ki
Vízbe fulladt egy fiatal férfi - 10 perc múlva kapott értesítést a vízimentő szolgálat
Rengeteg pénzt buknak átmenetileg a nyugdíjasok
Fidelitas botrány: nem írták alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
Belebukik Orbán ha Simonka elkezd beszélni ahogy ígérte?
Lukasenka a választás napján hirtelen elrepült Törökországba
Új szabályokat jelentett be Szijjártó Péter
Orbán Viktor levelet küldött az indiai miniszterelnöknek - mutatjuk mit írt
Orbán Viktor levelet írt: Magyarország és India történelmi barátságáról beszélt....
Gáspár Evelin lett a MasterChef VIP győztese - Szinte nulla tudással érkeztem a műsorba
Negatív rekord: Több tucat osztrák fertőződött meg nyaralás közben
Leszaggatták a szivárványos zászlót amit Karácsony tűzött ki
EU szankció: lépnek Lukasenkáékkal szemben
Orbán elleni csodafegyverről beszél mindenki
Lukasenka a tüntetőknek: Ne merészkedjetek most az utcákra!
Külföld rajtunk röhög: Kásler kezet akart fogni és maszk sincs rajta
Ausztria bajban van: Rekordszámú fertőzött
Januárban ígérte meg Orbán - na mi az?
A kormány nem hallgattatja el a neki nem tetsző véleményeket - most kiderül
Fertőzés - Lezártak egy debreceni idősotthont
Mindenki találgatja mi történik a közmunka körül
Mégsem annyira visszapattanó a magyar gazdaság?
Mészáros emberei átvették az egyik hazai biztosító irányítását
Lovasi András reagált Majka szavaira
Elfogták a budapesti gyilkosság gyanúsítottját
Halál a Balaton felé - Több kilométeres a dugó