Már a nemváltás lehetőségét is ellehetetlenítené a kormány
A Semjén Zsolt által benyújtott közigazgatási tárgyú salátatörvény túl azon, hogy elvenné a polgármesterek jogát a veszélyhelyzetben, eltörölné a változtatási tilalmat a Városligetben, és ingatlanokat adna Schmidt Mária alapítványának, lényegében teljesen ellehetetleníti a transzszexuálisokat.
Semjén salátatörvényének elfogadása esetén módosulna az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”.
A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.
Mivel a hatósági személyi iratok, így a személyi igazolvány, a jogosítvány és az útlevél kiállításakor az adatokat (közvetve) az anyakönyvi nyilvántartásból vezetik át, ezért Semjén javaslata elfogadásának egy, az Indexnek nyilatkozó közigazgatási jogi szakértő szerint az lesz a hatása, hogy
az új igazolványokban már a születési nem fog szerepelni.
Az nem világos, hogy a korábban bejegyzett nemváltoztatások sorsa mi lesz. Mivel az anyakönyvi nyilvántartásban mindenki a neméhez tartozó utónévvel szerepelhet csak,
a jogszabály elfogadása esetén a nemüket megváltoztató emberek új nevét nem fogják bejegyezni a nyilvántarásba, így az az irataikba se kerülhet be.
A javaslat általános indoklása szerint a jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, tekintettel arra, hogy a nem meghatározása biológiai alapokon nyugszik. A szöveg felidézi, hogy a nemet az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszóma alapján tudják meghatározni.
Az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. Az anyakönyv ellenk
ező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség
– olvasható a jogszabály általános indoklásában.
Már két éve áll a névváltoztatás bejegyzése
Semjén Zsolt javaslata egy közigazgatási problémát próbál orvosolni. Az Alkotmánybíróság 2001-ben egy határozatában leszögezte, hogy a transzszexuális embereknek joguk van a lelki nemükhöz tartozó utónév viselésére. A jogalkotás azonban nem lépett, így csak egy szokásjogi gyakorlat alakult ki: az érintettek nemváltoztatásának jogi elismerését az anyakönyvi hivatalok végezték, az anyakönyvi bejegyzés kijavításával.
A bejegyzésre egy (a szakorvosi véleményeken alapuló) támogató véleményre volt szükség a szaktárca illetékes bizottságától. A helyzet szabályozatlanságát mintegy két éve az Alapvető Jogok Biztosa is elismerte. Erre, és a GDPR-ra hivatkozva az EMMI 2018 áprilisában leállította a vélemények kiadását, így azóta a nemváltozások bejegyzése szünetelt.
A jogszabálytervezetet feltehetően azért most nyújtották be, mert egy hónapja a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon ítélet született egy közigazgatási perben, amit egy transzszexuális indított a helyi polgármesteri hivatal és a kormányhivatal ellen, miután az EMMI véleménye hiányában nem voltak hajlandók bejegyezni a neme megváltoztatását, és pingpongozni kezdtek az ügyével. A bíróság a felperesnek adott igazat, és kötelezte a kormányhivatalt, hogy folytassa le a kérelmezett eljárást.
Már a nemváltás lehetőségét is ellehetetlenítené a kormány
A Semjén Zsolt által benyújtott közigazgatási tárgyú salátatörvény túl azon, hogy elvenné a polgármesterek jogát a veszélyhelyzetben, eltörölné a változtatási tilalmat a Városligetben, és ingatlanokat adna Schmidt Mária alapítványának, lényegében teljesen ellehetetleníti a transzszexuálisokat.
Semjén salátatörvényének elfogadása esetén módosulna az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, bekerülne a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”.
A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.
Mivel a hatósági személyi iratok, így a személyi igazolvány, a jogosítvány és az útlevél kiállításakor az adatokat (közvetve) az anyakönyvi nyilvántartásból vezetik át, ezért Semjén javaslata elfogadásának egy, az Indexnek nyilatkozó közigazgatási jogi szakértő szerint az lesz a hatása, hogy
az új igazolványokban már a születési nem fog szerepelni.
Az nem világos, hogy a korábban bejegyzett nemváltoztatások sorsa mi lesz. Mivel az anyakönyvi nyilvántartásban mindenki a neméhez tartozó utónévvel szerepelhet csak,
a jogszabály elfogadása esetén a nemüket megváltoztató emberek új nevét nem fogják bejegyezni a nyilvántarásba, így az az irataikba se kerülhet be.
A javaslat általános indoklása szerint a jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, tekintettel arra, hogy a nem meghatározása biológiai alapokon nyugszik. A szöveg felidézi, hogy a nemet az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszóma alapján tudják meghatározni.
Az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. Az anyakönyv ellenk
ező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség
– olvasható a jogszabály általános indoklásában.
Már két éve áll a névváltoztatás bejegyzése
Semjén Zsolt javaslata egy közigazgatási problémát próbál orvosolni. Az Alkotmánybíróság 2001-ben egy határozatában leszögezte, hogy a transzszexuális embereknek joguk van a lelki nemükhöz tartozó utónév viselésére. A jogalkotás azonban nem lépett, így csak egy szokásjogi gyakorlat alakult ki: az érintettek nemváltoztatásának jogi elismerését az anyakönyvi hivatalok végezték, az anyakönyvi bejegyzés kijavításával.
A bejegyzésre egy (a szakorvosi véleményeken alapuló) támogató véleményre volt szükség a szaktárca illetékes bizottságától. A helyzet szabályozatlanságát mintegy két éve az Alapvető Jogok Biztosa is elismerte. Erre, és a GDPR-ra hivatkozva az EMMI 2018 áprilisában leállította a vélemények kiadását, így azóta a nemváltozások bejegyzése szünetelt.
A jogszabálytervezetet feltehetően azért most nyújtották be, mert egy hónapja a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon ítélet született egy közigazgatási perben, amit egy transzszexuális indított a helyi polgármesteri hivatal és a kormányhivatal ellen, miután az EMMI véleménye hiányában nem voltak hajlandók bejegyezni a neme megváltoztatását, és pingpongozni kezdtek az ügyével. A bíróság a felperesnek adott igazat, és kötelezte a kormányhivatalt, hogy folytassa le a kérelmezett eljárást.
