THE HUNGARIAN TIMES
kedd Magyarország Budapest

A magánnyugdíjpénztár lenyúlása: tudtad? - a nyugdíjpénztári vagyon a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel

Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét.

"Az állami rendszerbe való visszalépéssel semmilyen kár nem érhet senkit" – áll abban a kormányzati tájékoztatóban, amelyet a 2011 elején véghezvitt radikális nyugdíjreformmal kapcsolatban adtak ki. Az 1998-ban indult hárompilléres rendszer megszüntetésével kapcsolatos vita a napokban újra fellángolt, miután a laikusok számára is világossá vált: egyéni számlák helyett az államkasszában landolt a pénztáraktól lenyúlt vagyon.

Ahhoz hogy megértsük, ezzel miért problémás, és hogy miért is lépett a kormány a válság kellős közepén, menjünk vissza az időben bő húsz évet. A II. világháborút követően kialakított állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerének fenntarthatósága a kilencvenes években rendült meg azzal, hogy visszaesett a korábban teljes foglalkoztatottság, így pedig a kassza bevétele is. Ráadásul az a Ratkó-generáció, amelyiknek a befizetése korábban garantálta a nyugdíjrendszer stabilitását, vészesen közeledett a nyugdíjkorhatár felé, így amíg korábban sok befizetésből kevesebb ember nyugdíját kellett kihozni, ez kezdett megfordulni.

A Horn-kormány döntése nyomán 1998-ban a rendszer tehermentesítésére indult el a hárompillérű nyugdíjmodell, amelynek második pillére a kötelező magánnyugdíjpénztár volt. Ennek lényege, hogy az állam által elvárt nyugdíjjárulék nagy része az állam helyett egy magánpénztárhoz áramlik, amely a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjakból keletkező alapból fedezi az ellátás meghatározott hányadát.

Ebben a rendszerben van azonban egy bökkenő: a nyugdíjfizetés terhe alól csak több évtized múlva mentesül a nyugdíjkassza, a kieső befizetést ezért pótolni kell, hogy az ellátást a mostani nyugdíjasoknak is fizetni lehessen. A reform kiötlői optimistán úgy gondolták, a javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően növekvő államháztartási bevétel pótolja a kiesést.

Ez azonban nem így történt. A kétezres évek második felében már évente 300 milliárd forintot meghaladó terhet jelentett a költségvetésnek a nyugdíjkassza kipótlása a pénztárakba áramló tagdíjak összegével.

A 2010 végén elfogadott törvénymódosítással ezt a 2011 elejére már csaknem 3000 milliárd forintra duzzadt pénzállományt rekvirálta az állam. Ám az már akkor is látszott: ahogy végrehajtották mindezt, úgy aligha oldódnak meg a nyugdíjrendszer problémái. Ahelyett ugyanis, hogy a pénzt, úgy ahogy van, a nyugdíjkasszába pakolta volna át, egészen mást tett a kormány.

Amiből nem lett semmi

Először is azt ígérte, hogy egy részét a nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlákon helyezi el, másik részét pedig annak az államadósságnak a visszafizetésére fordítja, amelyet a kormány állítása szerint megduplázott a hárompilléres rendszer finanszírozása. Az egyéni számlák létrehozását még egy országgyűlési nyilatkozat is garantálta, amelyből azonban mindössze egy dolog valósult meg: a befizetések reálhozama után nem kellett adót fizetni az állami rendszerbe visszalépő tagoknak.

Az állami rendszerben történő jóváírásból azonban nem lett semmi. Pontosabban a befizetéseket 2013 óta követni lehet az Ügyfélkapun keresztül, de a 2011 előtti „hozomány” egy életre elveszett – pedig azokról pontosan tudni lehetett volna a magánpénztárak nyilvántartásai alapján.

Azon túl, hogy ez az egyének számára igazságtalan lehet, az egyéni számlák hiánya még egy nagy veszélyt hordoz. A kötelező magánpénztárak kiiktatása után a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul, annak minden sokszor emlegetett kockázatával együtt. Éppen ezért nem lehet összehasonlítani a Matolcsy-féle reformot a lengyelek 2013-as intézkedéseivel, pedig ott szintén elvonták a kötelező pillér befizetéseinek állampapírokban tartott részét és a rekvirálással ott is az államadósságot akarták csökkenteni.

Ott azonban ezt valóban úgy csinálták, hogy közben a rendszer fenntarthatóságát is sikerült javítani. A kulcs – azon túl, hogy nem igyekeztek sóval behinteni a magánpénztárakat – az, hogy ott már 1999 óta léteztek egyéni számlák. Így pontosan követni lehet, hogy az állami rendszerbe visszalépők nyugdíjának mekkora hányadát kell a magánpénztáraknak állni, ami a következő évtizedekben egyre nagyobb mértékben veszi le a terhet az állam válláról.

A csodafegyver az államadósság ellen

A magyar rendszer fenntarthatóságát azonban igazán az rontotta, hogy a ma is csaknem egy évi ellátást fedező

pénzből egy fillér sem került a nyugdíjkasszába.

Az elvont 3000 milliárd forintból nagyjából 1400 milliárdot tartottak a pénztárak állampapírban, ez automatikusan az adósságot csökkentette. A (befektetési jegyekben és részvényekben tartott) maradékkal kezdett tőzsdézni a kormány – méghozzá, mint kiderült, igen komoly veszteségekkel –, és mindössze három év kellett, hogy az egészet felélje.



Valamivel több mint 2000 milliárd forint jutott az államadósság csökkentésére, 459 milliárddal a központi költségvetést pótolták ki még 2011-ben, 233 milliárd a pénztártagok reálhozamának kifizetésére ment el, a maradék pedig magyar stratégiai cégek értékpapírjaiból állt, amelyek a vagyonkezelőhöz kerültek.

De mit keres az MNB-nél?

Nagy vihart kavart a napokban az, hogy kiderült: a nyugdíjpénztári vagyon – tételesen 2856 milliárd forint – a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel. Matolcsy György jegybankelnök – a 2011-es einstandot levezénylő miniszter – egy ezzel kapcsolatos képviselői kérdésre azt mondta: mindez elszámolástechnikai kérdés, egyben a Magyarország pénzügyi számlái 2014 című 114 oldalas dokumentum vonatkozó fejezetét ajánlotta a kérdező, Tóth Bertalan szocialista képviselő figyelmébe.

Az elemzés vonatkozó fejezetéből két figyelemreméltó dolog azért kiviláglik:

az összeg az átvételkor a háztartásoktól az államhoz került át
a 2014 óta alkalmazott módszertan szerint 35 évre elosztva (2012–2046 között) javítja az államháztartás egyenlegét.

Vagyis a nyugdíjba készülők egy életre búcsút mondhatnak korábbi befizetéseiknek. Ráadásul úgy, hogy azt az MNB egy 2016-os tanulmányában is elismerte: Magyarországon sem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának klasszikus eszköze, a korhatár emelése, sem a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása nem növelte érdemben a nyugdíjak nettó bérekhez viszonyított szintjét.

A nyugdíjkassza helyzetét természetesen javította, hogy újra minden pénz az államhoz kerül, ám az egyensúly csak 2035-ig tartható fenn. Utána a hiány, „részben demográfiai okok miatt, fokozatosan a reformok előtt becsült értékekhez hasonló, GDP-arányosan 4-4,5 százalékos szintre emelkedik” – fogalmaz a Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által jegyzett tanulmány. 2045 után éppen az állam megnövekedő terhei miatt nő a deficit.

Mindez az öregségi ellátás összegét is befolyásolja. Amíg most az utolsó bér kétharmada a nyugdíj kezdő összege, számítások szerint 2030 körül már csak a fele lehet, a 2040-es években pedig akár a harmadára eshet vissza.

Ennyit arról, hogy – mint a 2011-es reform kiskátéja fogalmazott – „Az állam feladata az, hogy a nyugdíjakat megvédje és biztosítsa, hogy mind a mostani, mind a következő nemzedékeknek nyugdíjellátása biztonságban legyen”.

Mi lett a maradókkal?

A nyugdíjreform kommunikációja nagyjából kimerült abban, hogy a kormány több tagja, például a nyugdíjak megvédésére kinevezett megbízott, Selmeczi Gabriella démonizálta a magánnyugdíjpénztárakat, csődöt vizionálva az ott maradóknak. Ez azonban nem volt elég: a kormány minden jogszabályi eszközzel is igyekezett elérni, hogy senki ne maradjon a magánrendszerben.

Akik maradnak, azoknak a béréből ugyanúgy vonják a munkáltatói nyugdíjjárulékot, ám 2010 utáni befizetéseik után nem jogosultak a nyugdíj állami részére. És mindezt egy olyan törvényben helyezték el, amelynek a „nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” nevet adták. A nyugdíjpénztárak működését is szigorították az eltelt időszakban: korlátozták működési költségeiket, felszámolást írtak elő azok számára, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizet tagdíjat – nem véletlen, hogy az elmúlt évekre mindössze négy ilyen pénztár maradt.

Mégsem járt rosszul az a 2 százalék (nagyjából 60 ezer ember), aki nem engedett a zsarolásnak. Sőt: egy friss összesítés szerint az elmúlt hat év alatt, 2017 végére tízszázalékos infláció mellett átlagosan 70 százalékkal nőtt a megtakarításuk értéke.
Legnépszerűbb témák
Kiborultak a helyiek: koszos vízzel töltenék fel a Velencei-tavat???...


Pátka — Noha a jó idő elmúltával már kevesebb szó esik a Velencei-tó agóniájáról, a szakemberek lázasan dolgoznak azon, hogy jövőre már ismét régi pompájában fogadja a turi...

Kitört a botrány: Sikkasztás miatt nyomoznak a zsaruk a magyar településen...


Sikkasztás gyanúja miatt rendeltek el nyomozást a Tolna megyében található Tamási szennyvízcsatorna-beruházásával kapcsolatban.


„Olyan víziközmű-társulati je...

Bohóckodás forever: Szijjártó után Varga Mihályt is díszdoktorrá avatták a kazah egyetemen...

A kazahsztáni Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen díszdoktorává avatták Varga Mihály pénzügyminisztert – erről a politikus számolt be a Facebook-oldalán.

Varga Mihály hét...

Durva dolog derült ki: a kormány állami alapítvány cégén keresztül vásároltak szlovákiai épületeket Megtekintés
Lelepleződtek.

A magyar kormány nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is vásárolt értékes szlovákiai műemlék épületeket – derítette ki a J...
Borul a bili: Súlyos törvénysértéseket találtak a fideszes településen - Közel kétszázmilliót kell a városvezetésnek visszafizetnie... Megtekintés
Közel kétszázmilliót kell a városvezetésnek visszafizetnie.

Idén Sümeg város vezetése számos súlyos botrányba keveredett, amelyekről mind beszámoltunk. Csütörtök este Fa...
Megnézték mi épül már megint Felcsúton: ez már tényleg beteg - amit ott találtak...  
Legnépszerűbb témák
Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb témák
Hasznos információk
2020-2021. Minden jog fenntartva - ThehungarianTimes
THE TIMES
kedd Magyarország Budapest
   

A magánnyugdíjpénztár lenyúlása: tudtad? - a nyugdíjpénztári vagyon a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel

Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét.

"Az állami rendszerbe való visszalépéssel semmilyen kár nem érhet senkit" – áll abban a kormányzati tájékoztatóban, amelyet a 2011 elején véghezvitt radikális nyugdíjreformmal kapcsolatban adtak ki. Az 1998-ban indult hárompilléres rendszer megszüntetésével kapcsolatos vita a napokban újra fellángolt, miután a laikusok számára is világossá vált: egyéni számlák helyett az államkasszában landolt a pénztáraktól lenyúlt vagyon.

Ahhoz hogy megértsük, ezzel miért problémás, és hogy miért is lépett a kormány a válság kellős közepén, menjünk vissza az időben bő húsz évet. A II. világháborút követően kialakított állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerének fenntarthatósága a kilencvenes években rendült meg azzal, hogy visszaesett a korábban teljes foglalkoztatottság, így pedig a kassza bevétele is. Ráadásul az a Ratkó-generáció, amelyiknek a befizetése korábban garantálta a nyugdíjrendszer stabilitását, vészesen közeledett a nyugdíjkorhatár felé, így amíg korábban sok befizetésből kevesebb ember nyugdíját kellett kihozni, ez kezdett megfordulni.

A Horn-kormány döntése nyomán 1998-ban a rendszer tehermentesítésére indult el a hárompillérű nyugdíjmodell, amelynek második pillére a kötelező magánnyugdíjpénztár volt. Ennek lényege, hogy az állam által elvárt nyugdíjjárulék nagy része az állam helyett egy magánpénztárhoz áramlik, amely a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjakból keletkező alapból fedezi az ellátás meghatározott hányadát.

Ebben a rendszerben van azonban egy bökkenő: a nyugdíjfizetés terhe alól csak több évtized múlva mentesül a nyugdíjkassza, a kieső befizetést ezért pótolni kell, hogy az ellátást a mostani nyugdíjasoknak is fizetni lehessen. A reform kiötlői optimistán úgy gondolták, a javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően növekvő államháztartási bevétel pótolja a kiesést.

Ez azonban nem így történt. A kétezres évek második felében már évente 300 milliárd forintot meghaladó terhet jelentett a költségvetésnek a nyugdíjkassza kipótlása a pénztárakba áramló tagdíjak összegével.

A 2010 végén elfogadott törvénymódosítással ezt a 2011 elejére már csaknem 3000 milliárd forintra duzzadt pénzállományt rekvirálta az állam. Ám az már akkor is látszott: ahogy végrehajtották mindezt, úgy aligha oldódnak meg a nyugdíjrendszer problémái. Ahelyett ugyanis, hogy a pénzt, úgy ahogy van, a nyugdíjkasszába pakolta volna át, egészen mást tett a kormány.

Amiből nem lett semmi

Először is azt ígérte, hogy egy részét a nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlákon helyezi el, másik részét pedig annak az államadósságnak a visszafizetésére fordítja, amelyet a kormány állítása szerint megduplázott a hárompilléres rendszer finanszírozása. Az egyéni számlák létrehozását még egy országgyűlési nyilatkozat is garantálta, amelyből azonban mindössze egy dolog valósult meg: a befizetések reálhozama után nem kellett adót fizetni az állami rendszerbe visszalépő tagoknak.

Az állami rendszerben történő jóváírásból azonban nem lett semmi. Pontosabban a befizetéseket 2013 óta követni lehet az Ügyfélkapun keresztül, de a 2011 előtti „hozomány” egy életre elveszett – pedig azokról pontosan tudni lehetett volna a magánpénztárak nyilvántartásai alapján.

Azon túl, hogy ez az egyének számára igazságtalan lehet, az egyéni számlák hiánya még egy nagy veszélyt hordoz. A kötelező magánpénztárak kiiktatása után a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul, annak minden sokszor emlegetett kockázatával együtt. Éppen ezért nem lehet összehasonlítani a Matolcsy-féle reformot a lengyelek 2013-as intézkedéseivel, pedig ott szintén elvonták a kötelező pillér befizetéseinek állampapírokban tartott részét és a rekvirálással ott is az államadósságot akarták csökkenteni.

Ott azonban ezt valóban úgy csinálták, hogy közben a rendszer fenntarthatóságát is sikerült javítani. A kulcs – azon túl, hogy nem igyekeztek sóval behinteni a magánpénztárakat – az, hogy ott már 1999 óta léteztek egyéni számlák. Így pontosan követni lehet, hogy az állami rendszerbe visszalépők nyugdíjának mekkora hányadát kell a magánpénztáraknak állni, ami a következő évtizedekben egyre nagyobb mértékben veszi le a terhet az állam válláról.

A csodafegyver az államadósság ellen

A magyar rendszer fenntarthatóságát azonban igazán az rontotta, hogy a ma is csaknem egy évi ellátást fedező

pénzből egy fillér sem került a nyugdíjkasszába.

Az elvont 3000 milliárd forintból nagyjából 1400 milliárdot tartottak a pénztárak állampapírban, ez automatikusan az adósságot csökkentette. A (befektetési jegyekben és részvényekben tartott) maradékkal kezdett tőzsdézni a kormány – méghozzá, mint kiderült, igen komoly veszteségekkel –, és mindössze három év kellett, hogy az egészet felélje.



Valamivel több mint 2000 milliárd forint jutott az államadósság csökkentésére, 459 milliárddal a központi költségvetést pótolták ki még 2011-ben, 233 milliárd a pénztártagok reálhozamának kifizetésére ment el, a maradék pedig magyar stratégiai cégek értékpapírjaiból állt, amelyek a vagyonkezelőhöz kerültek.

De mit keres az MNB-nél?

Nagy vihart kavart a napokban az, hogy kiderült: a nyugdíjpénztári vagyon – tételesen 2856 milliárd forint – a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel. Matolcsy György jegybankelnök – a 2011-es einstandot levezénylő miniszter – egy ezzel kapcsolatos képviselői kérdésre azt mondta: mindez elszámolástechnikai kérdés, egyben a Magyarország pénzügyi számlái 2014 című 114 oldalas dokumentum vonatkozó fejezetét ajánlotta a kérdező, Tóth Bertalan szocialista képviselő figyelmébe.

Az elemzés vonatkozó fejezetéből két figyelemreméltó dolog azért kiviláglik:

az összeg az átvételkor a háztartásoktól az államhoz került át
a 2014 óta alkalmazott módszertan szerint 35 évre elosztva (2012–2046 között) javítja az államháztartás egyenlegét.

Vagyis a nyugdíjba készülők egy életre búcsút mondhatnak korábbi befizetéseiknek. Ráadásul úgy, hogy azt az MNB egy 2016-os tanulmányában is elismerte: Magyarországon sem a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának klasszikus eszköze, a korhatár emelése, sem a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása nem növelte érdemben a nyugdíjak nettó bérekhez viszonyított szintjét.

A nyugdíjkassza helyzetét természetesen javította, hogy újra minden pénz az államhoz kerül, ám az egyensúly csak 2035-ig tartható fenn. Utána a hiány, „részben demográfiai okok miatt, fokozatosan a reformok előtt becsült értékekhez hasonló, GDP-arányosan 4-4,5 százalékos szintre emelkedik” – fogalmaz a Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által jegyzett tanulmány. 2045 után éppen az állam megnövekedő terhei miatt nő a deficit.

Mindez az öregségi ellátás összegét is befolyásolja. Amíg most az utolsó bér kétharmada a nyugdíj kezdő összege, számítások szerint 2030 körül már csak a fele lehet, a 2040-es években pedig akár a harmadára eshet vissza.

Ennyit arról, hogy – mint a 2011-es reform kiskátéja fogalmazott – „Az állam feladata az, hogy a nyugdíjakat megvédje és biztosítsa, hogy mind a mostani, mind a következő nemzedékeknek nyugdíjellátása biztonságban legyen”.

Mi lett a maradókkal?

A nyugdíjreform kommunikációja nagyjából kimerült abban, hogy a kormány több tagja, például a nyugdíjak megvédésére kinevezett megbízott, Selmeczi Gabriella démonizálta a magánnyugdíjpénztárakat, csődöt vizionálva az ott maradóknak. Ez azonban nem volt elég: a kormány minden jogszabályi eszközzel is igyekezett elérni, hogy senki ne maradjon a magánrendszerben.

Akik maradnak, azoknak a béréből ugyanúgy vonják a munkáltatói nyugdíjjárulékot, ám 2010 utáni befizetéseik után nem jogosultak a nyugdíj állami részére. És mindezt egy olyan törvényben helyezték el, amelynek a „nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” nevet adták. A nyugdíjpénztárak működését is szigorították az eltelt időszakban: korlátozták működési költségeiket, felszámolást írtak elő azok számára, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizet tagdíjat – nem véletlen, hogy az elmúlt évekre mindössze négy ilyen pénztár maradt.

Mégsem járt rosszul az a 2 százalék (nagyjából 60 ezer ember), aki nem engedett a zsarolásnak. Sőt: egy friss összesítés szerint az elmúlt hat év alatt, 2017 végére tízszázalékos infláció mellett átlagosan 70 százalékkal nőtt a megtakarításuk értéke.
Durva dolog derült ki: a kormány állami alapítvány cégén keresztül vásároltak szlovákiai épületeket
Lelepleződtek. A magyar kormány nemcsak közvetlenül, hanem egy állami alapítvány cégén keresztül is vásárolt értékes szlovák...
Borul a bili: Súlyos törvénysértéseket találtak a fideszes településen - Közel kétszázmilliót kell a városvezetésnek visszafizetnie...
Közel kétszázmilliót kell a városvezetésnek visszafizetnie. Idén Sümeg város vezetése számos súlyos botrányba keveredett, amel...
Megnézték mi épül már megint Felcsúton: ez már tényleg beteg - amit ott találtak...
Másfél milliárdból építenek vasbeton hidat, éttermet, kilátó teraszt. Hadházy Ákos lement Felcsútra, és látta, Orbán Viktor ...
Kiborultak a helyiek: koszos vízzel töltenék fel a Velencei-tavat???
Pátka — Noha a jó idő elmúltával már kevesebb szó esik a Velencei-tó agóniájáról, a szakemberek lázasan dolgoznak azon, hogy ...
Kitört a botrány: Sikkasztás miatt nyomoznak a zsaruk a magyar településen
Sikkasztás gyanúja miatt rendeltek el nyomozást a Tolna megyében található Tamási szennyvízcsatorna-beruházásával kapcsolatban. ...
Bohóckodás forever: Szijjártó után Varga Mihályt is díszdoktorrá avatták a kazah egyetemen
A kazahsztáni Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen díszdoktorává avatták Varga Mihály pénzügyminisztert – erről a politikus szá...
Ha meglátod mit akarnak rendezni jövőre Budapesten........ - nincsenek szavak....
Jövőre nemzetközi űrkongresszust rendezne Magyarország. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hétfőn mutatta be a pályázati any...
Orbánt megkérdezték az 500 forintos benzinárról, nem megnyugtató amit mondott
Szerinte az üzemanyagár befagyasztása túl drasztikus lépés lenne. A hétfői parlamenti ülés azonnali órájában Orbán Viktor min...
Nem akármilyen filmszerepet kapott Vidnyánszky Attila fia
A film producere a Vidnyánszky-féle SZFE kuratóriumi tagja lesz. Elkezdődött a Blokád című film forgatása; a taxisblokád idején ...
Nemzetközi botrány: Két év börtönre ítélték Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót Horvátországban- ilyen még nem volt
Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt hat, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót pedig két év letöltendő börtönbüntetésre íté...
Elképesztő: hátfájásra panaszkodott, majd hirtelen lebénult mindkét lába Adriennek
Veszélyes a nyirokrendszer rosszindulatú daganata A nyirokcsomó duzzanatot fertőzés, de akár daganat is okozhatja. Hudákné Tóth Ad...
Üzeneted érkezett: Orbán szerint akink fontos az ország jövője az vele tart
Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1...
Meghökkentő szavak adásban: Gulyás szerint az Európai Parlament kártékony és ...
Agyrémnek nevezte Gulyás Gergely az Európai Parlament csütörtöki határozatát, miszerint a lengyel alkotmánybíróság illegitim. ...
A Fidesz szerint a 2002 utáni baloldali kormányok szinte csődbe vitték az országot, majd ....
Gyurcsánynak már távoznia kellett volna a politikából - hangsúlyozta Révész Máriusz a parlamentben. Révész Máriusz (Fidesz) a k...
A Fidesz eddigi legkeményebb üzenete az ellenzéknek: savanyú a szőlő??... több százezren ...
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség reagálása Barkóczi Balázs (DK) nyilatkozatára Jaj, de nagyon savanyú a szőlő a baloldalnak, ...
Kitört a botrány: lefotózták a magyar képviselőt aki szundizik a parlamentben ráadásul....
Budapest – Nem hozta lázba a képviselőket a hétfői ülésnap. A napirend előtti felszólalásokat és a képviselői kérdéseket ...
Ez már háború:úgy összecsapott Jakab Péter és Orbán Viktor a parlamentben...
Október 25-én, hétfőn ismét ülésezik az Országgyűlés, ahol a képviselők azonnali kérdéseket tesznek fel a minisztereknek. Az ...
Orbán régi képei felrobbantották az internetet: helikopterezett a taxisblokád miatt...
A rendszerváltás utáni első nagy tömegtüntetés napjaiban Antall József miniszterelnök kórházban feküdt, a szovjet csapatok egy r...
Nézni is ciki: odakiabáltak Tállainak hogy: Jajj, de buta vagy!! - durva videó
A parlament hétfői ülésén Tállai András pénzügyminiszter-helyettes arról kezdett el beszélni, hogy Jakab Péter is felvette a CSO...
Kitört a botrány: Márki-Zay Péter bemutatott egy dossziét, amit állítólag a Fidesz állított össze a DK-nak, hogy ezzel járassák le őt, de..
A Demokratikus Koalíció a bizalomépítés jegyében olyan dossziét adott át Márki-Zay Péternek, amit állítólag a Fidesztől kaptak...
A tehetség utat tör: nem akármilyen díjat vehetett át Mészáros és gyönyörű felesége
Először mutatkoztak együtt a nyilvánosság előtt a friss házasok. Mészáros Lőrinc cége a High-Tech Suli Programjával elnyerte a ...
Nem akárkivel pózolt a nemrég újabb állami támogatást bezsebelő Zalatnay Cini - összeérnek a szálak?
Büszkén feszítettek egymás mellett. Bayer Zsolttal és Bodrogi Gyulával közös képet közölt Facebook-oldalán Zalatnay Sarolta. Az...
Baj van: Kirúgják a dolgozók többségét a Tudásközpontból novemberben
Az AJTK jogi értelemben még nem szűnik meg, de nem tudni, milyen formában működik majd tovább. Pénteken késő délután tartott á...
Újra emelkedik a benzin ára a kormány egyelőre mégsem tesz semmit.
A kormány egyelőre mégsem tesz semmit. Történelmi csúcsra emelkedik szerdán a 95-ös benzin ára Magyarországon. A holtankoljak.hu ...
Németh Szilárd kardot ragadott és úgy üzent - ezt nem akartuk látni és Te sem akarod!!!
Az államtitkár megtalálta a történetben elbújó Gyurcsány-szálat (is). A honvédelmi államtitkár a hétvégén a Hadik Andrásró...
Nemzetközi botrány: állítólag egy német riporter provokálta Szijjártót...
Egyenes választ adott a magyar külügyminiszter az illegális bevándorlás és a határvédelem kérdésében egy stuttgarti tv-csatorna ...
Durva: Nem akármilyen összehasonlítás érkezett Szijjártóról
Sosem látogatott meg egy úttal több országot a magyar külügyi tárca vezetője. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisz...
Nem akárhogy gratulált Szijjártó Péter Dzsudzsáknak - igazi óriási haverság az övék
Mint ismert, ünnepélyes keretek között kapta meg szombaton Debrecen város Hajós Alfréd-díját Dzsudzsák Balázs, a DVSC 108-szoros ...
Durván nekimentek Orbánnak: Éljen a háromezer milliárdos magánnyugdíj, amiből nyolcvanezret visszakap Bözsi néni..
ORBÁN ÜNNEPI BESZÉDÉNEK ELSŐ PISZKOZATA címmel tett közzé hosszú bejegyzést a Facebookon Farkasházy Tivadar kétszeres Pulitzer-e...
Újra történelmi csúcsra emelkedik a benzin ára - a héten már óriási lesz a baj
Történelmi csúcsra emelkedik szerdán a 95-ös benzin ára itthon. A Holtankoljak.hu információi szerint öt forinttal drágul, és íg...

Ugrás a lap tetejére
Legnépszerűbb témák
Hasznos információk
2020-2021. Minden jog fenntartva - ThehungarianTimes