Január 31-én újra jön a vagyonnyilatkozatok éjszakája, böngészhetjük többek között az országgyűlési képviselők és a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatát is. Mennyire szigorú az önbevalláson alapuló rendszer? Ennek próbáltunk utánajárni.
Ligeti Miklós lapunk kérdésére azzal kezdte, hogy „a Transparency International Magyarország gyakorlatilag tíz éve változatlanul és eddig sajnos eredménytelenül küzd a vagyonnyilatkozati rendszer reformjáért”.
Váratlanul láttak neki a reformnak
A szervezet jogi igazgatója az elmúlt időszak változásairól kifejtette: „A kormány 2022-ben váratlanul nekilátott a reformnak, de semmit nem teljesített abból, amit mi folyamatosan javasolunk. Ehelyett az eleve működésképtelen magyarországi vagyonbevallási szabályok helyébe a még ennél is gyengébb európai parlamenti megoldást iktatta.” Tavaly olyan szabályok léptek életbe, „amelyek szerint nem kellett számot adniuk a képviselőknek és más közhatalmi tisztségviselőknek a vagyonukról, csupán a jövedelmükről, és arról is csak sávos kategóriákban.”
Év végén viszont, a jogállamisági eljárás részeként visszahozták a korábbi vagyonnyilatkozati rendszert. Ligeti Miklós úgy látja, hogy
ennek az oda-vissza táncolásnak a végére a kiindulóhelyzetnél gyengébb átláthatóságot eredményező megoldást sikerült összehozni.
A jogász aláhúzta: „Korábban a vagyonnyilatkozatokban a konkrét összeg feltüntetésével kellett megjelölni a nyilatkozó különféle jövedelmeit. Ezzel szemben az álreform hatására mostantól csak jövedelmi sávokat kell megadni, és a nyilatkozatot tevő nem kell számot adjon az általa használt lakóingatlanról.”
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a lényeg az, hogy a vagyonnyilatkozatok tartalmát nem vetik össze az adóbevallással,
így nem derül ki, ha adózott jövedelemmel nem fedezett mértékű gazdagodás jelenik meg a vagyonnyilatkozatban. És hát ott vannak a további szokásos bajok, a kézzel kitöltés, a következménynélküliség, a hozzátartozói nyilatkozatok zártsága, a feledékenység, olyan nüanszokról már nem is beszélve, hogy senki nem ellenőrzi a bevallott vagyonelemek értékét, így bárki használhatja pénzmosásra is akár a vagyonnyilatkozatát, és persze ott vannak még a gigászi magánkölcsönök, amelyek sosem keltik fel a hatóságok gyanúját, holott adott esetben még nemzetbiztonsági kockázatot is eredményezhetnek.
A Transparencynek több pontból álló javaslata van a vagyonnyilatkozati rendszer reformjára, ezek közül néhány:
Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatokra van szükség.
A parlamenti képviselők és a politikai vezetők (miniszterek, államtitkárok) esetében a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános és teljeskörűen hozzáférhető a világhálón.
A vagyonnyilatkozat tartalmazzon arra vonatkozó magyarázatot, hogy a tisztségviselő milyen forrásból tett szert az abban szereplő vagyontárgyakra.
A vagyonnyilatkozatokat az adóhatóság ellenőrizze.
Automatikus vagyonosodási vizsgálat induljon a megmagyarázatlan gazdagodás felderítésére.
A büntető törvénykönyvben önálló bűncselekményként szerepeljen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése.
Átláthatóság és szigorúság
Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője kérdésünkre elmondta: „Magyarország tavaly módosította a vagyonnyilatkozati rendszerét. Az Indexnek akkor többek között arról is beszéltem, hogy az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerének az egyszerű átvételéről van szó, amit Magyarország készséggel elfogadott. Majd ezt követően az Európai Bizottság mégis elfogadhatatlannak minősítette az EP-ben is alkalmazott szabályozást és hazánk esetében előírta, hogy térjünk vissza az eredeti, szigorúbb magyar szabályokhoz. Érthető, ha ezután a csiki-csuki után azt kérjük mi, magyarok Brüsszeltől, hogy a nálunk alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszert vegye át az Európai Parlament.”
Az elemző úgy véli, „az Európai Unió ezzel bizonyíthatná – legalább is ebben a kérdésben –, hogy nincs helye kettős mércének”. Pálfalvi Milán a magyar szabályozás előnyének és hátrányának is azt nevezte, hogy kellően szigorú.
Előnyös, mert átláthatóságot ad a szigorúsága. Hátránya, hogy az európai gyakorlatnál szigorúbb. A labda tehát az unió térfelén pattog. Ha a példátlan korrupciós botrányuk közepette a magyar javaslatra nem reagálnak kedvezően, azzal magukra húzzák a vizes lepedőt. Pedig, ha valamikor, akkor most lenne esélye az európai intézményrendszernek arra, hogy némiképp javítson a megtépázott tekintélyén. Tartok tőle, hogy nem ezen törik a fejüket az egyre hangosabb korrupciós botrány közepette a brüsszeli bürokraták és a döntéshozók.
Pálfalvi Milán hozzátette: „A Nézőpont felméréséből kiderült, hogy a magyarok többsége szerint a brüsszeli vezetés korrupt. Azért sem vezet be a magyarhoz hasonló, szigorú vagyonnyilatkozati rendszert az EP, mert azzal elősegítené további korrupciós ügyek feltárását. Szemlátomást azonban a föderalista politikai elitnek ezzel éppen ellentétes az érdeke.”
Az Indexen kedd késő este, az éjszakába nyúlóan számolunk be a legfrissebb vagyonnyilatkozatokról. |
Magyarország 
