Több mint 260 millió forintos állami támogatást kapott Orbán Viktor református gyülekezete
A kormány két év alatt legalább 260 millió forintnyi költségvetési támogatást ad a Svábhegyi Református Gyülekezetnek – értesült az rtl.hu. Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó gyülekezete köznevelési és szakképzési feladatok ellátására kapja az összeget. Közben a legutóbbi istentiszteleten a közösség vezető lelkésze is szót ejtett a Magyar Református Egyházat érintő „krízisről”: szerinte azok, akik hisznek Jézusban, nem félnek megválni bármitől, amire Isten azt mondja, hogy visszatart. „Legyen az hatalom, legyen az befolyás, legyen az emberi kapcsolat, vagy bármi” – fogalmazott.
Két év alatt legalább 260 millió forint költségvetési támogatást kap az a Svábhegyi Református Egyházközség, amelynek tagja Orbán Viktor kormányfő és felesége, Lévai Anikó is – tudta meg az rtl.hu.
Tavaly 112 millió forintot kapott a gyülekezet a költségvetésből, idén viszont már 148 millió forint jut erre a célra.
A Svábhegyi Református Egyházközség működteti a Felhő utcai Bárányfelhő óvodát, a költségvetési támogatást pedig egyebek mellett működésre, a pedagógusok bértámogatására, közétkeztetésre, valamint hit- és erkölcstan oktatásához kapcsolódóan lehet felhasználni. (Hivatalosan a „nem állami köznevelési, szakképzési tevékenységhez kapcsolódó támogatások” módosításaként jár az összeg.)
A 2021-ben átadott, nagyjából 120 gyerek gondozására alkalmas óvodát a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel, így kialakítottak benne sószobát, meseösvényt és tankertet is.
Az intézmény a Felhő utcai Református Központ része, ezt az egyházközség – nagyjából egymilliárd forintnyi állami hozzájárulással – részben azokon a telkeken alakította ki, amelyekhez ingyen jutott. A területet ugyanis a Népszava cikke szerint csaknem 650 millió forintért vette meg az állam, majd 2016-ban átengedte azt a gyülekezetnek.
A XII. kerületi Felhő utcában a Református Központ részeként az óvoda mellett megépült már egy új templom, valamint egy parókia is.
Megkérdeztük az egyházközséget, hogy a fenti összegen kívül kaptak-e egyéb támogatást is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A közösségnek aktív tagja a miniszterelnök, az óvoda 2021-es nyitóünnepségén például feleségével együtt részt vett az istentiszteleten is.
Orbán Viktor a templom 2013-as felszentelésén (amikor még nem volt teljesen kész az épület) azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának: a kormány nevében „mélyen motiválva” érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. „Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is” – fogalmazott.
Az Orbán család lelkésze is az egyház kríziséről beszélt
A svábhegyi gyülekezet vezető lelkésze a gyülekezet honlapja szerint a vasárnapi istentiszteleten hosszan beszélt az egyházat érintő válságról. Mint ismert, Balog Zoltán, a Magyar Református Egyház korábbi vezetője elismerte, hogy támogatta Novák Katalin volt köztársasági elnököt abban, hogy kegyelmet adjon a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját védő K. Endrének. Az exminiszter ugyanakkor a botrány miatt csak a lelkészi elnökségről mondott le, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki posztjáról nem, azaz továbbra is jelentős pozíciót tölt be az egyházon belül.
„De mit jelent a krízis szó?” – vetette fel vasárnapi igehirdetésén Berta Zsolt, aki szerint a legtöbb ember negatív élethelyzetet ért ez alatt, egy mélypontot, ami minden bizonnyal csak rosszat jelenthet. Szerinte ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy „ez a döntő fordulat vagy válsághelyzet csak negatív irányú lehet”.
„Jézus keresztje azért is krízis, mert döntés elé állít. Élet és a halál útja áll előttünk egyénileg és közösségileg is. Ha akarjuk, ha nem, ezen a krízisen vezet most mindannyiunkat át a mi urunk. Erre utal a szó latin jelentése is, a cribrum, ami azt jelenti szita vagy rosta. Kihullunk-e rajta vagy fennmaradunk?” – fogalmazott a vezető lelkész, aki szerint ezt a kérdést személyenként külön-külön is fel lehet tenni, de általában a Magyar Református Egyházra értve is.
A vezető lelkész hozzátette: „Volt, aki végleg kihullott, Júdás, az áruló, aki elvárásainak és saját céljainak akarta megfeleltetni Jézust. Volt, aki átmenetileg hullott ki, ilyen volt Péter is, meg ilyen volt Tamás is”. Berta Zsolt szerint az egyház nem tudja eldönteni, hogy kövesse-e Krisztust a szenvedés és a mártírsors útján, vagy sodródjon tovább a világi elvárásoknak megfelelve.
És bizony krízisben van a mi egyházunk is, kár lenne tagadni.
Még nem tudjuk, hogy jobbra vagy rosszabbra fordulnak-e a dolgok, de ez a bizonytalanság bennünk is félelmet kelt. A Sátán minket is kikért, és most megrostál, vannak is, akik talán már kihullottak” – mondta.
„Lesznek, akik ki fognak hullani ezen a rostán. Hogy csak átmenetileg vagy végleg, ez rajtuk és rajtunk is múlik. (…)
A szereposztás a régi: ma is vannak Júdások, akik elárulják 30 ezüstért, világi népszerűségért, emberi elismerésért, hatalmi célokból az egyház urát.
És vannak Péterek, akiknek lelkében krízis dúl, mert szeretnék megtalálni az igazságot és a helyes választ egy válságos helyzetben, de nem biztos, hogy jól döntenek és átmenetileg kihullanak a rostán. És vannak és lesznek Tamások is, akiktől lehet, hogy egy időre el kell, hogy búcsúzzunk. De ha hirdetjük majd nekik, hogy láttuk az urat, akkor majd ők visszatérhetnek”.
Berta Zsolt szerint azok, akik Jézusban hisznek,
nem félnek feladni magukat, nem félnek megválni bármitől, amire Isten azt mondja, hogy az visszatart. Legyen az hatalom, legyen az befolyás, legyen az emberi kapcsolat, vagy bármi.
A vezető lelkész szerint ha a magyar református egyház „megrostálódva, megtisztulva, a pelyvától megszabadulva válik szent kenyérré Isten szent asztalán”, akkor ebből a krízisből megerősödve is kikerülhet. „Isten lelkének ereje kell ahhoz, hogy a növekedés kapjon helyet ott, ahol a romlás van jelen” – jegyezte meg.
|
Magyarország 
