Egy fideszes javaslat szerint az egyházi személyeknek nem kell majd jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményt, ha gyónás útján értesülnek róla
A parlament honlapján megjelent egy törvényjavaslat, amiben az szerepel, hogy az egyházi személyeknek nem kellene jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, hogyha arról gyónás útján szereztek tudomást. A fideszes Dunai Mónika által beadott javaslatra a Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence, valamint a Kard blog hívta fel a figyelmet.
A módosítás úgy szól, hogy a jövőben nem lenne jelzési kötelességük az egyházak vagy vallási egyesületek „vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjainak” olyan információval kapcsolatban, amire titoktartási kötelezettségük vonatkozik. A május 3-án beadott javaslatot itt lehet elolvasni. A javaslat miatt megkerestük a Fidesz-frakciót, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Az indoklás a gyermekvédelmi jelzőrendszer egységesítésével érvel. A szöveg szerint a gyónás során megismert információkat azért vennék ki a jelzési és együttműködési kötelezettség alól, mert „ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladatellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel”. Az indoklás arra is hivatkozik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény is hasonló felmentést ad az egyházi személyeknek, ha tanúként hallgatják ki őket.
A módosítási javaslat többi része azt taglalja, hogy a különböző állami szerveknek, köznevelési intézményeknek és gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek milyen jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségeik vannak, illetve milyen következményekkel jár, ha a javaslatban meghatározott időben belül nem tesznek eleget ennek vagy nem tesznek feljelentést.
Külön nevesítik, hogy ha a gyermekjóléti szolgáltató munkatársát vagy a gyámhatósági ügyintézőjét büntetőjogi felelősségre lehet vonni, hogy legkésőbb három munkanapon belül nem kezdik meg a kiemelt veszélyeztetésre vonatkozó jelzés kivizsgálását. A kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény lehet többek között a gyerek szexuális bántalmazására, fizikai bántalmazására vagy elhanyagolására utaló körülmény.
A kegyelmi botrányra reagálva a kormány április végén új gyermekvédelmi csomagot nyújtott be. Ennek részeként még az életvitelüket is megvizsgálnák a gyermekvédelmi dolgozóknak, amihez azt is megnéznék, ki hányszor és milyen szórakozóhelyre jár. A több jogszabályt is módosító javaslat szerint a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeknél nem lenne elévülés, azokat is büntetnék, akik tudnak a bántalmazásról, de nem szólnak. Szigorítanák a gyerektáboroztatás feltételeit, és feketelistára tennének pornográf internetes oldalakat.
Februárban derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki segített eltussolni az igazgató pedofilügyét. A botrány hatásra Novák Katalin és a kegyelmet ellenjegyző Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is lemondott. A Direkt36 derítette ki, hogy Novák Katalin korábbi mentora, Balog Zoltán református püspök is közben járt K. Endre kegyeleméért.
Nyitókép illusztráció forrás google
|
Magyarország 
