Így mérgesíti tovább Balog Zoltán belső hadjárata a református egyházon belüli feszültségeket
Fél évvel a kegyelmi botrány kirobbanása után a magyar református egyház belső krízise még mindig súlyosbodik. A Balog Zoltán püspök lemondását követelő és őt támogatni kívánó felek között az ellentétek egyre mélyülnek, miközben a helyzet megoldásának nincs látható iránya. Az egykori miniszter politikai tapasztalatait felhasználva próbálja kezelni a feszültségeket, de az erőből meghozott döntései több kárt okoznak, mint amennyit javítanak. Az egyház megosztottsága egyre nyilvánvalóbbá válik, a Balog Zoltán személye körüli konfliktusok pedig napról napra jobban megkeserítik az egyházi közösség életét.
Elszigetelődés a kegyelmi botrány után
A kegyelmi botrány továbbra is mély sebeket hagyott a Dunamelléki Református Egyházkerületben, melynek Balog Zoltán püspöke. Már áprilisban 107 értelmiségi követelte nyilatkozatban Balog lemondását, mondván, hogy a püspök ragaszkodása a pozíciójához akadályozza az egyház alapvető küldetését. A fiatalabb generációk különösen élesen kritizálják a püspököt, míg az idősebb hívek tekintélytisztelete inkább megosztottságot eredményez a közösségben.
Egyre több gyülekezet és egyházi vezető számára okoz feszültséget Balog Zoltán pozíciójának fenntartása, mivel a püspök hatalomféltése miatt sokan kénytelenek magyarázkodni. Bár a belső protokoll nem kínál megoldást a püspök leváltására, egyre több lelkész érzi szükségét a változásnak, még ha eszköztelenek is ebben a helyzetben. Az esperesek, akik korábban szinte kivétel nélkül támogatták Balogot, szintén megosztottá váltak.
Balog politikai reflexei és a belső konfliktusok
Balog Zoltán az egyházon belül is a politikai karrierje során megtanult eszközökkel próbálja megoldani a problémákat. A konfliktusok személyes jellegűvé váltak, és az erőből hozott döntések tovább mélyítik a szakadékot közte és egyházi vezetőtársai között. Az egyház külügyi irodavezetőjének, Ódor Balázsnak az elbocsátása például csak átmeneti volt, mivel a zsinati lelkészi elnök, Steinbach József közbenjárására visszakerült a pozíciójába. Steinbach konfliktusa Baloggal csak tovább súlyosbítja a helyzetet.
Egy másik példa Thoma László esete, aki Balog bírálata után elvesztette állását a Károli Gáspár Református Egyetemen. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a püspök egyre inkább erőből próbálja megtartani pozícióját, miközben az egyházi életben nem tapasztalt gáncsoskodásokra is sor kerül. Gyömrő lelkésze, Csűrös András például, miután nyilvánosan Balog ellen fordult, elveszítette szolgálati autóját.
Balog elszigetelődése és a növekvő feszültségek
Balog Zoltán közvetlen munkatársai közül hárman is felmondtak az elmúlt hónapokban, köztük sajtófőnöke, Dizseri Ágnes is. A püspök személye körüli indulatok a zsinati üléseken is felszínre törtek, ahol egy alkalommal Szólláth Bernadettet, az egyház jogtanácsosát hazugsággal vádolta meg. Mindezek mellett a püspök politikai és egyházi kapcsolatrendszere is erodálódott, ami szintén hozzájárulhat zaklatott hangulatához. - számolt be róla az index
A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány nyári szimpóziumán Balog Zoltán részt vett egy pódiumbeszélgetésen, de a kritikus kérdéseket inkább elkerülte, majd a vita lezárulta előtt távozott a helyszínről. Hasonlóan reagált más eseményeken is, például Bács-Kiskun vármegyében, ahol nem válaszolt a közönség kérdéseire.
Elhúzódó válság az egyházban
Balog Zoltán püspök személye és vezetési stílusa körül kialakult konfliktusok egyre mélyebb nyomot hagynak a református egyházon. Bár a püspök bízik abban, hogy a feszültségek idővel enyhülnek, és a botrány végül feledésbe merül, egyre több jel mutat arra, hogy a helyzet további eszkalációja elkerülhetetlen, ha nem történik változás. A hívek és a lelkészek körében fokozódó elégedetlenség az egyház jövőjét is veszélyeztetheti. |
Magyarország 
