Korrupció a halottasházban: A kenőpénz ott sem tabu
A korrupció különböző formái már a társadalom számos területén előfordultak, de kevés hely tűnik olyan elképzelhetetlennek ennek az elburjánzására, mint a halottasházak. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések alapján kiderült, hogy a fővárosi kórházakban dolgozó boncmesterek is részesei lehettek egy korrupciós ügynek, amelyben temetkezési vállalkozóktól fogadtak el kenőpénzt.
Az ügy előkészítő ülése 2024. szeptember 9-én zajlott le a Fővárosi Törvényszéken, ahol a vádlottak padján olyan boncmesterek foglalnak helyet, akik a legnagyobb budapesti kórházakban dolgoztak. A Fővárosi Főügyészség vesztegetés elfogadásával vádolja őket, közülük két személyt több rendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett korrupcióval. A vádlottak tagadják bűnösségüket, és állítják, hogy nem követtek el bűncselekményt.
A vádak súlya
A vád szerint a korrupciós lánc középpontjában egy 33 éves boncmester áll, aki biológus végzettségű, és a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetében dolgozott. A gyanú szerint temetkezési vállalkozók rendszeresen kínáltak neki pénzt, hogy az elhunytak hozzátartozóit hozzájuk irányítsa. Emellett soron kívüli boncolást, valamint hamis számlák kiállítását is kérték tőle a holttestek tárolási díjáról. A vádak súlyát növeli, hogy a temetkezési vállalkozók ezekért az „extra szolgáltatásokért” akár jelentős összegeket is hajlandóak voltak kifizetni.
A másodrendű vádlott, egy 67 éves boncmester, a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott, míg a harmadrendű vádlott egy 56 éves férfi, aki a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben volt boncmester. A vád szerint mindkettejük szerepe az volt, hogy különböző jogtalan előnyöket biztosítsanak a temetkezési vállalkozóknak, cserébe pénzért.
N. István – A vesztegető temetkezési vállalkozó
Az ügyben kiemelt szerepet játszott egy N. István nevű temetkezési vállalkozó, aki a vád szerint több egészségügyi alkalmazottnak is kenőpénzt ajánlott. Négy kórházi dolgozónak, köztük három boncmesternek és egy adminisztrátornak is anyagi előnyöket ígért különböző szolgáltatásokért cserébe. N. István azonban időközben elhunyt, így ellene már nem folyik eljárás.
A korrupció és az emberi méltóság kérdése
Az ügy különösen nagy felháborodást keltett, mivel a halottakkal való visszaélés morálisan rendkívül érzékeny téma. Az emberek többsége elvárja, hogy a szeretteik holttestével tisztelettel és méltósággal bánjanak, függetlenül attól, milyen körülmények között haltak meg. Azonban ebben az esetben felmerül a gyanú, hogy a boncmesterek és temetkezési vállalkozók pénzért cserébe olyan szolgáltatásokat biztosítottak, amelyek etikai szempontból megkérdőjelezhetők.
Az ilyen esetek nemcsak az érintett személyek hírnevét rombolják, hanem az egész egészségügyi és temetkezési rendszerbe vetett bizalmat is aláássák. Az ügy kimenetele még várat magára, de ha bebizonyosodik a bűnösségük, az nagy hatással lehet a magyar egészségügy és temetkezési szolgáltatások jövőbeli működésére.
Az ügy következményei
Az előkészítő ülés után a tárgyalások folytatódnak, de az ügy már most is rávilágít arra, hogy a korrupció nem ismer határokat, még az élet legvégső stádiumában sem. A halottasházakban dolgozó szakemberek bizalmatlansága és a temetkezési vállalkozók etikátlan gyakorlatai veszélyeztetik a halottak és hozzátartozóik méltóságát, és a közbizalom eróziójához vezetnek.
A bírósági tárgyalás kimenetele jelentős üzenetet hordoz majd: van-e helye a korrupciónak ott, ahol az emberi méltóság a legfontosabb? |
Magyarország 
